adozona.hu
Végleges pénzeszközátadás: ezekre figyeljen, hogy adósemleges maradjon az ügylet
//test-adozona.hu/altalanos/vegleges_penzeszkozatadas_taotorveny_afa_ka_7G2YZ1
Végleges pénzeszközátadás: ezekre figyeljen, hogy adósemleges maradjon az ügylet
Cikkünkben áttekintjük, hogy mire kell ügyelni gazdasági társaságok közötti végleges pénzeszközátadás esetén, hogy a „várt” adósemlegesség megvalósuljon, és ne érje meglepetés a társaságot az ügylet, illetve annak ellenőrzése után.
A vállalkozások (gazdasági társaságok) közötti finanszírozás egyik kevéssé ismert formája az ún. végleges pénzeszközátadás (polgári jogi értelemben pénz ajándékozása), mely optimális esetben – legalábbis az érintett cégek szintjén – adósemlegesen, illetékfizetési kötelezettség nélkül biztosít pénzeszköz átcsoportosítási lehetőséget. Ahhoz ugyanakkor, hogy ez az adósemlegesség ténylegesen megvalósuljon, számos feltételre kell ügyelni, hogy e tranzakció ne okozzon nem várt adófizetési kötelezettséget, adókockázatot. Ezért indokolt áttekinteni, hogy az egyes adójogszabályok hogyan kezelik e jogintézményt.
1. Társasági adó
A végleges (térítésmentes) pénzeszközátadás következtében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) értelmében a juttatásban részesülőnél egyéb bevétel, míg az átadónál egyéb ráfordítás keletkezik.
Végleges pénzeszközátadás témában az Adózónán további írásokat itt olvashat. |
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) főszabály szerint nem engedi a nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítással csökkenteni az adóalapot (tehát a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt ráfordítással szemben adóalap-növelési kötelezettséget rendel el), ugyanakkor a fentiek szerint keletkező ráfordításra vonatkozó speciális szabály értelmében az mégsem minősül adóalap-növelő tételnek (tehát az a társasági adóról szóló törvény szerint is elismert költség), ha a véglegesen átadott pénzeszközt a juttatásban részesülő a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol [lásd tao-törvény 8. § (1) bek. d) pont, illetve 3/A melléklet 13. pont].
Tehát ha a végleges pénzeszközátadás nyomán az átadónál keletkező adócsökkenésnek megfelelő adónövekedés keletkezik a juttatásban részesülőnél, akkor a hivatkozott rendelkezés értelmében az érintett vállalkozások szintjén adósemleges a végleges pénzeszközátadás. Ebből következik, hogy ha a juttatásban részesülőnél a társaságiadó-fizetési kötelezettség akár részben – bármely adóalap-csökkentő tétel, vagy adókedvezmény okán – elmarad, a juttatás nyújtójának az adóalapját e ráfordítással meg kell növelnie.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a fejlesztési tartalék és a végleges pénzeszközátadás kapcsolódási pontjai miben hasonlítanak, miért nem igényel transzferár-dokumentációt a végleges pénzeszközátadás kapcsolt vállalkozások között, milyen a végleges pénzeszközátadás áfamegítélése, illetve milyen dokumentáció szükséges mindehhez!
Hozzászólások (0)