BKK: drágul a napijegy és a bliccelés

Megosztás Tetszik

A BKK szeptembertől módosítja a jellemzően turisták által használt napijegyek árát és növeli a pótdíjak összegét. A társaság egy kedvezményrendszert is bevezet: aki a pótdíjazását követően, a pótdíjazása napjától érvényes havi bérletet vásárol, annak elengedik a helyszíni pótdíjtartozása felét, olvasható a társaság honlapján.

• a 24 órás jegy 1650 Ft-ról 2500 Ft-ra,

• a 72 órás jegy 4150 Ft-ról 5500 Ft-ra,

• a Budapest-hetijegy 4950 Ft-ról 6500 Ft-ra nő.

Az árváltozásban érintett termékek 2022 első félévében a BKK által értékesített jegyek, bérletek 5 százalékát tették ki, és ugyanebben az időszakban a társaság teljes menetdíjbevételének 6 százalékát – 1,2 milliárd forintot – adták. Azaz a Budapesten közlekedők által jellemzően vásárolt jegyek, bérletek 95 százalékának az ára továbbra sem emelkedik.

A bliccelés lesz a lehető legrosszabb döntés

A BKK szándéka az, hogy senkinek se legyen kétsége afelől, hogy bliccelés helyett megéri inkább bérletet vásárolni. A társaság ennek érdekében több lépést is tesz 2022. szeptember 1-jétől:

• Mivel a helyszíni pótdíj mértéke jelenleg alacsonyabb, mint egy teljes árú havi bérlet, ezért a helyszíni pótdíj a jelenlegi 8 ezer Ft-ról 12 ezer Ft-ra nő, a 30 napon belül befizetett pótdíj 16 ezer Ft-ról, 25 ezer Ft-ra emelkedik, a 30 napon túl befizetett pótdíjra pedig 32 ezer Ft helyett 50 ezer Ft-ot kell fizetni. Ezenfelül emelkednek a kezelési költségek is.

• A BKK amellett, hogy emeli a díjakat, egy kedvezményrendszert is bevezet: aki a pótdíjazása napján attól a naptól érvényes havi bérletet vásárol és azt a pótdíjazástól számított két munkanapon belül bemutatja, annak a társaság elengedi a helyszíni pótdíjtartozása felét.

• Akinek van bérlete, de ellenőrzéskor nincs nála, annak a BKK továbbra is lehetőséget biztosít az utólagos bérletbemutatásra. Ebben az esetben az első két alkalommal csak 1000 Ft, a harmadik alkalomtól 2000 Ft eljárási díjat kell megfizetni.

Egyszerűsödik a termékpaletta

A BKK szeptembertől megszünteti, vagy más termékekkel összevonja azokat a jegyeket és bérleteket, amelyekre alig van kereslet. Ez a lépés jellemzően az éves naptári bérleteket érinti, illetve többi között a Közfoglalkoztatottak arckép nélküli havi bérletét és a 3,5 tonna feletti Rév tehergépkocsi jegyet, amelyekből egyetlen egy sem fogyott az elmúlt években.

Növekedő kiadások, csökkenő bevételek

A főváros közösségi közlekedésének fenntartása egyre több forrást igényel. A BKK éves költségvetése mintegy 206 milliárd forint volt 2021-ben, amelyből csupán 41 milliárdot fedeztek a jegy- és bérleteladásból származó bevételek. Viszonyításként: a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben 200 milliárd volt a teljes költségvetés, ugyanakkor 68 milliárd forint bevétele származott a BKK-nak az eladott jegyekből és bérletekből.

A budapesti közösségi közlekedés éves költségvetésének bevételei az alábbiak szerint alakultak az elmúlt időszakokban: