hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiberbiztonsági megfelelés: közeledik az első határidő

  • adozona.hu

A kiberbiztonság – más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban. Magyarország átültette a NIS2-irányelvet, amely az Európai Unió legújabb, az európai kiberbiztonságot erősítő jogszabálya. A törvény meghatározza a kiberbiztonság nemzeti kereteit, megszabva az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek kiberbiztonsági tanúsításának alapvető szabályait. A cél az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fogyasztók számára, hogy – személyes adataik, fényképeik vagy éppen a pénzük védelme érdeklében – figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét, és szükség esetén a kiberbiztonsági felügyelethez fordulhassanak. A magyar kiberbiztonsági szabályozás részletes intézkedési tervet nyújt az érintett vállalkozások számára, és súlyos következményeket ír elő a szabályok be nem tartása esetén. A törvény értelmében 2024. június 30-ig kell a cégeknek eleget tenniük az első főbb kötelezettségeknek. Mivel a határidő vészesen közeleg, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Hetényi Kinga és dr. Menczelesz Adrián segítenek eligazodni az új szabályozásban.

A törvény hatálya alá tartozó ágazatok és vállalatok

A mikro- és kisvállalkozások (amelyeknek kevesebb, mint 10 vagy 50 alkalmazottja, illetve 2 vagy 10 millió EUR forgalma van) általában mentesülnek a törvény hatálya alól. Ha azonban egy ilyen vállalat elektronikus hírközlési, bizalmi, DNS, legfelső szintű domainnév-regisztrációs vagy domainnév-regisztrációs szolgáltatást nyújt, a törvény a vállalat méretétől függetlenül vonatkozik rá.

Közepes és nagyvállalatok (50 főnél több alkalmazott és 10 millió eurónál nagyobb árbevételű cégek) esetében a törvény a fent említett információs szolgáltatások mellett számos más típusú szolgáltatásra is kiterjed. Ezek a szolgáltatásfajták kockázatos és magas kockázatú szolgáltatási ágazatokra oszlanak.

A kockázatos szolgáltatási ágazatba tartoznak:

  • a postai és futárszolgálatok;
  • az élelmiszer-előállítás -feldolgozás és -forgalmazás;
  • a hulladékgazdálkodás;
  • a vegyi anyagok gyártása és forgalmazása;
  • egyes termékek és berendezések, például orvosi és sebészeti műszerek, számítógépes, elektronikus és optikai termékek, elektromos berendezések, egyéb gépek, járművek, szállítóeszközök, cement, gipsz és mésztermékek gyártása;
  • digitális szolgáltatók és a kutatólaboratóriumok.

A magas kockázatú szolgáltatási ágazatba tartoznak a legjelentősebb stratégiai tevékenységek:

  • energia (villamos energia, távfűtés és távhűtés, kőolaj, földgáz, hidrogén),
  • közlekedés (légi közlekedés, vasúti közlekedés, közúti közlekedés, vízi közlekedés, tömegközlekedés),
  • egészségügy,
  • víziközmű-szolgáltatások (ivóvíz és szennyvíz),
  • távközlés,
  • digitális infrastruktúra,
  • kiszervezett IKT, és
  • űralapú szolgáltatások.

Fontos megjegyezni, hogy a szoftverfejlesztési tevékenység önmagában nem tartozik a törvény hatálya alá. A szoftverfejlesztők esetében többek között azt is vizsgálni kell, hogy az ilyen fejlesztő kiszervezett szolgáltatónak minősül-e, mivel a gyakorlatban a fejlesztő gyakran nyújt a szoftverfejlesztéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is (pl. a szoftver telepítése vagy karbantartása). Hasonlóképpen egyes felhőszolgáltatók is a törvény hatálya alá tartozhatnak.

Továbbá az érintett vállalatoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a beszállítói, alvállalkozói stb. is megfeleljenek a törvény bizonyos céljainak (pl. a rendszereik védelmének, megbízhatóságának és rendelkezésre állásának biztosítása), így az érintett vállalatoknak az ilyen érintett alvállalkozóval, beszállító céggel szerződést kell kötniük a törvényben előírt kiberbiztonsági intézkedéseket biztosító feltételekkel.

Ütemterv 2024-re

Vészesen közeledik az első fontos határidő 2024. június 30-a. E határidőig az érintett vállalatoknak végre kell hajtaniuk a következőket:

  • önelemzést kell végezniük (pl. a vállalat mérete, a folytatott tevékenységek alapján mely szabályok vonatkoznak rájuk);
  • osztályozniuk kell az elektronikus információs rendszereiket a kiberbiztonsági osztály (alap, jelentős vagy magas biztonsági osztály) alapján;
  • ki kell jelölniük egy olyan személyt, aki felelős az elektronikus információs rendszereik biztonságáért;
  • technikai adatokat kell gyűjteniük az elektronikus információs rendszereikről (pl. domainnevek, weboldalak, ügyfélszolgálati rendszer);
  • adatokat kell gyűjteniük a beszállítóikról, alvállalkozóikról; valamint
  • kérelmet kell benyújtaniuk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához nyilvántartásba vételük céljából.

A második fontos határidő 2024. október 18-a. E határidőig az érintett vállalkozások kötelesek
(i) felügyeleti díjat fizetni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a felügyeleti díj részletes szabályozása még nem jelent meg, de a díj az előző évi árbevétel legfeljebb 0,15 százalékában, de legfeljebb 10 millió forintban (kb. 26 000 euró) került maximalizálásra); valamint
(ii) be kell vezetniük és alkalmazniuk kell az elektronikus információs rendszereik biztonsági osztályának megfelelő biztonsági intézkedéseket.

A harmadik határidő 2024. december 31. E határidőig az érintett vállalatoknak szerződést kell kötniük egy független auditorral, akinek 2025. december 31-ig el kell végeznie az első NIS2-nek megfelelő kiberbiztonsági ellenőrzést.

Szankciók a meg nem felelés esetén

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága különböző intézkedésekkel biztosítja, hogy az érintett vállalat megfeleljen a törvénynek. A hatóság felügyeleti eljárásokat folytathat, rendkívüli kiberbiztonsági ellenőrzést rendelhet el, utasítást adhat ki a megfelelés biztosítására vagy a vállalat ügyfeleinek a potenciális kiberbiztonsági kockázatokról való tájékoztatására, és/vagy 10 millió euróig vagy az érintett vállalat teljes világméretű éves forgalmának 2 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A hatóság megtilthatja továbbá az érintett vállalatnak, hogy bizonyos szolgáltatási tevékenységeket folytasson.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága tájékoztatása szerint Magyarországon 2546 vállalkozás folytat tevékenységet az érintett ágazatokban. A magyarországi cégek jelentős részének tehát közvetlenül érintett vállalatként, vagy közvetve érintett vállalatként hamarosan meg kell felelnie a törvénynek. Mint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által közvetített felfogás is mutatja, „kétféle vállalat létezik: olyanok, amelyeket már kibertámadás ért, és olyanok, amelyeket támadás fog érni”. A kiberbiztonsági megfelelés fontosabb, mint valaha, és ez a megfelelés nem pusztán informatikai, hanem jogi kihívás is.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink