Az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet

Megosztás Tetszik

Hosszas jogalkotási folyamat lezárásaként május 21-én az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet, az EU hivatalos lapjában való közzétételtől pedig megkezdődik a visszaszámlálás a rendelet alkalmazásáig. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, mit is tartalmaz pontosan a rendelet.

A rendelet a hivatalos lapban való közzététel után húsz nappal lép hatályba, és a hatálybalépése után 24 hónappal teljes mértékben alkalmazandó, bizonyos kivételekkel. Például a tiltott tevékenységekre vonatkozó tilalmak a hatálybalépés időpontja után hat hónappal lesznek alkalmazandóak- mondta el dr. Albert Lili, a Deloitte Legal MI-megfeleléssel foglalkozó ügyvédje.

Első közös uniós szabály a mesterséges intelligenciáról

Az új rendelettel az EU létrehozta a világ első kötelező érvényű mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályát. Ennek célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú MI-rendszerekkel szemben, valamint az MI-rendszerekbe vetett bizalom felépítése és az innováció fellendítése.

Az új EU-s jogi szabályozás globális, az EU határain messze túlnyúló hatását erősíti, hogy nemcsak azokra vonatkoznak a szabályok, akik az EU-ban működnek, hanem akik olyan rendszereket fejlesztenek vagy alkalmaznak bárhol az egész világon, amikkel EU-s polgárok adatait kezelik, vagy aminek az alkalmazása az ő jogaikat érintheti. Ha az EU-s piachoz hozzá szeretne férni egy amerikai, kínai vagy ausztrál MI fejlesztő, ügyelnie kell az AI Rendeletnek való megfelelésre. Ebben a tekintetben nagyon hasonló a szabályozás jellege a GPDR-hoz, amit egyébként az új rendelettel párhuzamosan szintén alkalmazni kell, ha az MI eszközzel EU-s polgárok adatait kezelnénk – tette hozzá dr. Nagy Dániel Attila a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai Csoportjának vezetője.

A rendelet tilt bizonyos MI-gyakorlatokat, például a társadalmi pontozást, amelyek veszélyeztetik az alapvető jogokat. Emellett számos kötelezettséget meghatároz a magas kockázatúnak tekintendő, például a kritikus infrastruktúra, az oktatás, a foglalkoztatás, az alapvető szolgáltatások vagy a természetes személyek hitelképességének értékeléséhez vagy hitelpontszámuk megállapításához használt MI-rendszerek kapcsán. Az ilyen rendszerek esetén szükséges a kockázatok felmérése, csökkentése, azok átlátható és pontos működésének biztosítása. Ezek a rendszerek csak emberi felügyelet mellett működhetnek az új szabályozás szerint.

A felhasználók jogai

A felhasználóknak bizonyos esetekben joga lesz panaszt tenni a MI-rendszerek által hozott döntésekkel kapcsolatban, és magyarázatot kérni és kapni azokról a döntésekről, amelyek a jogaikat érintik. Az új szabályozásnak köszönhetően transzparensebbé válik az AI-eszközök használata, mivel a rendelet új átláthatósági követelményeket határoz meg az általános célú MI-rendszerek és azokon alapuló modellek esetében. Ennek értelmében előírja, hogy az általános vagy manipulált képeket, hang- vagy videótartalmat („deepfake"-eket) egyértelműen jelölni kell.

Az innováció és a kkv-k támogatása érdekében a rendelet előírja az ún. sandbox létrehozását és a valós környezetben történő tesztelést a nemzeti szinten.

Elsőre távolinak tűnhet az AI Act-nek való megfelelés, ugyanakkor egyáltalán nem az és tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A rendelet szankciórendszere alapján a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok lehetséges legmagasabb összege 35 millió euró, vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7 százaléka (amelyik magasabb), ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel – mondta el dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető MI szakértője.