Tavaszi adócsomag – az EY elemzésében

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés július 4-én elfogadta a T/4243. számú törvényjavaslatot, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról. Az EY hírlevelében összefoglalta az egyes adótörvényeket érintő fontosabb, végleges változtatásokat, utalva a benyújtott törvényjavaslathoz képest bekövetkezett módosításokra. A parlamenti vita során a társasági adót érintően történtek érdemi módosítások, új fejlesztési adókedvezményi forma igénybevételére nyílik majd lehetőség.

A módosító törvény egyéb rendelkezései különböző időpontokban, de döntően már év közben hatályba lépnek.

Társasági adó

• Az uniós jogszabályváltozások által biztosított lehetőségek alapján átmeneti időszakra új fejlesztési adókedvezményi jogcím lesz elérhető a nulla nettó kibocsátási céltszolgá ló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházások esetében. A rendelkezések a módosító törvény kihirdetésekor lépnek hatályba, de csak az európai bizottsági jóváhagyást követően alkalmazhatóak. A részletszabályokat kormányrendelet fogja tartalmazni.

• A kedvezmény a zöld átállást szolgáló eszközök, azaz akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú berendezések, illetve a kapcsolódó alkatrészek gyártására, illetve az ezekhez szükséges alapvető nyersanyagok előállítására vagy visszanyerésére irányuló beruházásokhoz vehető igénybe.

• Az átmeneti időszakra szóló fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt kérelmet nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez.

• A fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.

• Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó erre irányuló kérelmét a Pénzügyminisztérium nyilvántartásba vegye, vagy erről határozatot hozzon.

• A beruházás alapján igénybe vehető maximális támogatási intenzitás – amely középvállalkozás esetén 10, kisvállalkozás esetén 20 százalékkal növelhető – Budapesten 15 százalék, Budapesten kívül 35 százalék.

• A Válságközlemény lehetővé teszi, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele iránt korábban benyújtott bejelentések, kérelmek esetében – a korábbi jogalapot kiváltva – az új jogalapon történjen a támogatás megítélése.

• További kisebb módosítás, hogy a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság esetében, ha a társaság termőföldből átminősített ingatlant a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a tag a részesedést ebben az évben értékesíti, kivezeti, akkor az alkalmazandó arányszámot a tag általi értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozóan az ingatlant tartó társaságnál rendelkezésre álló főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani. A módosult szabályt a törvény hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.

• Kedvezményezett eszközátruházás esetén a módosítások elősegítik a jogalkalmazást azáltal, hogy átveszik a számviteli törvény által használt szófordulatokat – különös tekintettel az átadott kötelezettségekre –, de tartalmi változást nem jelentenek, továbbra is a kedvezményezett eszközátruházás eredményét kell figyelembe venni.

• Törlésre kerül a reklámköltség levonhatóságának tilalma és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabály.

• A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használtveszteség felhasználásra vonatkozó időbeli korlát megszűnik.

Kisadózó vállalkozók tételes adója

• A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezések 2023. augusztus 1-jei hatállyal átkerülnek a kisadózó vállakók tételes adójáról szóló törvénybe.

• Így a kormányrendeleti szabályozásnak megfelelően módosul a kisadózói adóalanyiság megszűnésének szabálya, abban az esetben amikor az adóalanyiság kifizetőtől történő bevételszerzés miatt szűnik meg. Az adóalanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal, akkor szűnik meg, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt. Változatlan, hogy nem szűnik meg az adóalanyiság, ha a bevétel a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik, vagy kamat címén történik jóváírás a vállalkozó fizetési számláján.

• Megszűnik az adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó bármely okból már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

• Abban az esetben, ha a kisadózó kifizetőtől szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ezt a tényt a bevétel megszerzését követő 15 napon be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóságnak.

• A kisadózó a tárgyhónapot követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha kisadózói adóalanyisága azért szűnik meg, mert már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

• Az állami adó- és vámhatóság akkor is határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését, ha a kisadózó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.

Személyi jövedelemadó

• A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szólói 237/2023. kormányrendelet alapján 2023. augusztus 1-jétől az szja-törvényben foglaltaktól eltérően béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállaló részére 2023. december 31. napjáig a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára az éves 450 ezer forintos keretösszegen felül, attól függetlenül utal egyszeri juttatásként, legfeljebb 200 ezer forintot. A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára. 2023. december 31-éig élelmiszer vásárlására is felhasználható a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés kereskedő által értékesített meghatározott termékkörre.

• Változatlan tartalommal nem a veszélyhelyzeti kormányrendelet, hanem az személyi jövedelemadóról szóló törvény fogja 2023. augusztus 1-jétől tartalmazni az alábbi intézkedéseket:

• 30 év alatti anyák kedvezménye, meghatározva, hogy az adóbevallásban tett nyilatkozatban mit kell feltüntetni;

• a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye, amely gyermekenként havi 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe;

• a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetése, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszűnésével összefüggésben az egyes meghatározott juttatások, illetve a béren kívüli juttatások után a kifizető által fizetendő közterhek megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok pontosítása;

• a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re;

• azon tevékenységek kiegészítése a TESZOR’15 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzéssel, amely tevékenységet végző, átalányadózást választó egyéni vállalkozók a 80 százalékos költséghányad elszámolását alkalmazhatják.

• Új szabályok lesznek módosító törvény kihirdetését követő 60. naptól (ez a törvényjavaslatban 30. nap volt) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben.

• A szabályozás lényege, hogy értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad. Ha egy adott vagyonelem átengedésekor felértékelés történik (vagyis a vagyonelem számviteli nyilvántartás szerinti értéke meghaladja a vagyonelem historikus szerzésiértékét), akkor az értékesítésre tekintettel adóköteles jövedelem keletkezik.

• Az értékesítésből származó jövedelem (ami az átengedett vagyonelemtől függően lehet például ingatlanértékesítésből származó jövedelem, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem, árfolyamnyereségből származó jövedelem) utáni adót a jövedelmet szerző magánszemély (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) az értékesítés adóévéről szóló adóbevallásban köteles bevallani és a megállapított adót az adóbevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőigköteles megfizetni.

• Új eleme a szabályozásnak, hogy nem kell értékesítésnek tekinteni, ha az átvevő(magánalapítvány, vagyonkezelő) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg. Nem kell az adót megfizetni, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony feltételei alapján ugyanazon vagyoni érték tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő elhunytát követően szerezheti meg. Amennyiben a kedvezményezett utóbb mégsem az említettek szerint szerzi meg a vagyoni érték tulajdonjogát, az adó 20 százalékkal növelt összegben a vagyoni érték kiadását követő 30 napon belül esedékes.

• A magánszemély választhatja, hogy az adót három egyenlő részletben állapítja meg, az első részletet az értékesítés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet a következő két adóév kötelezettségeként vallja be az értékesítés adóévéről készített bevallásában. Az adót az értékesítés adóévérevonatkozó bevallás, valamint a következő két adóévre vonatkozó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

• A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását, például egy BVK-ba bevitt ingatlan magánszemély általi ingyenes használatát) a juttatásban részesülő magánszemély adómentes bevétele. Ugyanakkor személyi jövedelemadó-köteles az e juttatással összefüggő – a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő – költség, ráfordítás. A jövedelem utáni adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolása időpontja hónapja kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

• A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték (ide nem értve az osztaléknak minősülő hozamot) változatlanul adómentes.

• A bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték minősül osztaléknak.

• Magánalapítvány esetében a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni értéket kell osztaléknak tekinteni. Ekkor azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a vagyoni érték juttatása során először az osztalék kifizetése történik meg.

• Az új szabályokat – a főszabály szerint – azok hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok, és az olyan magánalapítvány esetében kell alkalmazni, amelynek bejegyzését a rendelkezések hatálybalépését követőenkezdeményezték.

Az átmeneti rendelkezések alapján az új szabályokat a hatálybalépést megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelők és magánalapítványok esetében is alkalmazni kell vagyonátadás esetén, vagy már a hatálybalépést megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelő, bejegyzett magánalapítványi vagyon terhére történő, a hatálybalépést követő juttatás esetében is.

• A módosítás lehetővé teszi a bizalmi vagyonkezelésből vagy magánalapítvány által kiadott vagyoni érték beszerzési értékére vonatkozó új szabályok alkalmazását a már hatálybalépésükig megtörtént vagyonrendelések esetében is akkor, ha a vagyonkiadásra az új szabályok hatálybalépésétől számított három év elteltével került sor.

• Egyéb jövedelemnek minősül a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel. Ezért a magánszemélynek ilyen esetben nem vállalkozásból kivont jövedelme, hanem egyéb jövedelme keletkezik a vagyontárgy, illetve az értékesítéskor kapott ellenérték megszerzésére tekintettel. Ez a rendelkezés 2024. január 1-jétől lép hatályba.

• Kiegészül a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározásának felsorolása azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg (például ilyen formában kapott osztalékot).

• Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül. Ezt a rendelkezést a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez a szabályozás átkerült a Tbj. törvénybe is.

Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítás

• Lényeges változás, hogy a módosító törvény kihirdetését követő 31. naptól szociális hozzájárulási adókötelessé válik a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások.

• A Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység (Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyek), az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, az önállóan tevékenykedő közjegyzők és önálló bírósági végrehajtók tevékenységének szünetelése esetén a járulékszabályozási és szociális hozzájárulási adó szempontjából csak teljes naptári hónapra lesz értelmezhető. Az egyéni járulékot és a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, így megszűnik az arányosítás (harmincadolás). Átmeneti rendelkezés értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

• Szociális hozzájárulási adóban nem érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállalók esetében. (Ez a törvényjavaslat szerint a vendégmunkásokra vonatkozott.) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba bele kell számítani az anyasági ellátással érintett azon időszakot is, amikor ezen időszakban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn. Ezek a rendelkezések a módosító törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba.

• A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény kiegészül fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülők körével 2023. augusztus 1-jétől.

• A szakirányú oktatásban való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szakirányú oktatás és duális képzés utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény arányosítva vehető igénybe 2023. augusztus 1-jétől. Az adókedvezmény megállapításához az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával (a törvényben meghatározott munkanapok kivételével) és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz (vagy fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához) viszonyított arányszámával megszorozni. Az adókedvezmény nem általánosan munkanapra járó marad, hanem 8 (illetve 7) órás munkanaphoz viszonyítottan lesz igénybe vehető, így elkerülhetővé válik, hogy az adókedvezmény a maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapon belüli mértéke csupán töredéke a teljes napi munkaidőnek (8, illetve a 7 órának). Ezáltal nem lesz szabályozásbeli különbség a saját és a nem saját foglalkoztatott, illetve az olyan képzésben részt vevő személy tekintetében, akinek egyáltalán nincs foglalkoztatásra irányuló másik jogviszonya.

• A kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a 2023. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezés szerint kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie azzal, hogy a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, ha a személyijövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége.

• A szociális hozzájárulási adóban lehetővé válik, hogy, ha az adó tekintetében a természetes személy nem köteles bevallás benyújtására és, ha igazolja, hogy a Tbj. szerint külföldinek minősül vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményeiben biztosított, akkor a kifizető által a levont adóról kiállított igazolás benyújtásával adóvisszatérítési igényt terjesszen elő a NAV-nál. Ez a rendelkezés 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

• Kiegészülnek a rendelkezések azzal, hogy a szociális hozzájárulási adót a természetes személynek nem kell bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az szja-törvény alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani. Ez a rendelkezés is 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

• A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezés alóli kivétel kiterjed a felnőttképzési jogviszonyban folyó szakképzésre is, ha az a szakképzésben való ingyenes részvételhez kapcsolódik 2023. augusztus 1-jétől.

Egyszerűsített foglalkoztatás

• Változatlan tartalommal 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelkednek a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedések, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra. Ennek keretében:

• A hónap első napján érvényes minimálbér 12 százaléka az az összeg, amely a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhat meg.

• Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértéke: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százalékát, alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százalékát, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 3 százalékát kell közteherként megfizetni száz forintra kerekítve.

• Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján járó nyugellátás számítási alapja: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százalékát, alkalmi munka és a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 2,8 százalékát kell száz forintra kerekítve számításba venni.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

• 2023. augusztus 1-jétől a kifizetőnek nem kell kifizetői egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhot) fizetnie. Ezzel törvényi szintre emelkedik a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján már 2022. szeptember 1. óta alkalmazható szabály.

Általános forgalmi adó

• Az általános forgalmi adózást érintő módosítások célja egyrészt az, hogy lehetővé tegyék a gazdasági élet egyes területein felmerülő gyakorlati kérdések minél egyszerűbb áfa kezelését, másrészt jogharmonizációs célúak, harmadrészt pedig gazdaságfehérítési célt szolgálnak.

• A hetenként legalább négyszer megjelenő napilapok áfakulcsa 0 százalékra csökken 2024. január 1-jétől a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány alapján. Az új rendelkezéseket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a teljesítés időpontja 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

• A göngyölegek kötelező visszaváltási díjas rendszerére vonatkozóan, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel összhangban különös rendelkezések épülnek be a szabályozásba 2024. január 1-jétől.

• A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem része a termékértékesítés adóalapjának. Így termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. A betétdíjas termék betétdíja továbbra is részét képezi az értékesítés adóalapjának.

• A betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja utólag csökken. Ha azonban a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltásakor a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem csökkenthető.

• Adófizetési kötelezettséget eredményez, ha az adott naptári évben kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza. Az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanyt terheli. Az adóalap meghatározásakor a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

• A csoportos adóalanyiságból történő kiválást az áfát érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.

• A közeljövőben bevezetésre kerülő e-nyugta koncepció alapdefiníciói – e-nyugta, nyugtatár, vevői alkalmazás – törvényi szinten kerülnek meghatározásra. A részletszabályokat miniszteri szintű rendelet fogja tartalmazni.

A módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza.

Jövedéki adó

• Az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-jétől emelkedik az üzemanyagok adómértéke. A gázolaj adómértékének emelésével párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértéke, adókedvezménye is változik.

• Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek 2023. augusztus 1-jétől beépülnek a jövedéki törvénybe.

• Az adóraktár által szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki termék kereskedelmi céllal is visszaszállíthatóvá válik az adóraktárba (a korábbi termékelőállításhoz való felhasználás vagy megsemmisítés céljából történő visszaszállítás mellett).

• A kisüzemi bortermelői és az egyszerűsített adóraktári tevékenység bővül (így például a kisüzemi bortermelőknél a választékbővítési és váratlan helyzetek esetére szóló csendes bor beszerzés lehetővé tételével). A csendes bornál és az egyéb csendes erjesztett italnál alkalmazott hivatalos zár alkalmazási körének szűkítésére kerül sor.

• A kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozatokkal kapcsolatos szabályok változó körülményekhez igazodva módosulnak.

• Az alkoholtermékeknél alkalmazott zárjegyek felhelyezési és eltávolítási szabályai is változnak.

• Az elkobzási szabályok kiegészülnek a 0 adómértékű, igazolatlan eredetű, jogellenesen birtokolt jövedéki termékekkel.

Népegészségügyi termékadó

• Változatlan tartalommal törvényi szintre emelkedik a népegészségügyi termékadóra vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozás 2023. augusztus 1-jétől.

• Kibővül az adóról való rendelkezés lehetősége 2023. augusztus 1-jétől. A népegészségügyi termékadóból származó adóbevétel meghatározott részét nem csak egészségmegőrző programra, hanem élmény- és szabadidősport program céljaira, továbbá a meglévő és kiegészített célokat szolgáló beruházásokra lehet felajánlani.

Nem változik, hogy az adófelajánlás összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10 százalékáig terjedhet.

Légitársaságok hozzájárulása

• A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében 2022. július 1-jén lépett hatályba a légitársaságok hozzájárulása az extraprofitadókról szóló rendelet keretében. A rendeleti szabályozást lényegében változatlan tartalommal 2023. augusztus 1-jétől felváltja a törvényi szabályozás.

• A hozzájárulás fizetésére köteles tevékenység a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység. A hozzájárulás alanya az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

• A légitársaságok hozzájárulását az Lt. szerinti légi személyszállítási tevékenységet végző járatok induló, nem tranzit utasai után kell megfizetni.

• A hozzájárulás mértéke differenciált, az függ az egy ülésre jutó kibocsátási értéktől és hogy hova történik az utazás, így a törvényben megjelölt országokba és az Európai Unió területére vagy más országokba.

• A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell bevallani és a tárgyhót követő hónap 20. napjáig megfizetni, az adott időszak szerinti induló utasok száma alapján.

Helyi adók

• A munkaerő-kölcsönzők esetén iparűzési adókötelezettséget kiváltó telephellyé válik 2024. január 1-től a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helye. A munkaerő-kölcsönző vállalkozás telephelyének minősül valamennyi olyan önkormányzat illetékességi területe is (a munkaerő-kölcsönző irodája, képviselete mellett), ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes (több munkavállaló által együttesen teljesített) munkaórák száma az adóéven belül legalább 21 000 óra (ez a törvényjavaslatban 1440 óra volt).

• Kiegészül az iparűzési egyszerűsített adóalap-megállapítás választására jogosultakra vonatkozó előlegfizetési szabály a telephelyet nyitó, székhelyét áthelyező (az előző adóévben 25 millió forint, illetve 120 millió forint feletti bevételt elérő) kisvállalkozó esetén.

A rendelkezés a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

• Egyszerűsödik 2024. január 1-jétől az egyéni vállalkozás szüneteltetéséhez kapcsolódó szabályozás, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart. Ebben az esetben a szünetelés nem eredményezi az adóalanyiság, és az adókötelezettség megszűnését. (Eddig a szüneteltetés időtartamától függetlenül kellett 30 napon belül záró bevallást benyújtani.)

Légi személyszállítást végző vállalkozók számára új iparűzési adókötelezettségi rendelkezések lépnek hatályba 2024 január 1-jétől. Egyfelől kiegészül a Htv. telephely-fogalma, a légitársaságok esetén telephelynek számít nemcsak például a képviselet, iroda, hanem a légijárataik indításának helyszíne, a repülőtér is. Másfelől meghatározzák, hogy légi személyszállítást végzőnek az a vállalkozó minősül, amely nettó árbevételének legalább 75 százaléka az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik. Emellett – összhangban az új telephely-fogalom bevezetésével – a külföldi székhelyű légitársaságok esetében a rájuk vonatkozó nettó árbevétel fogalom is módosul.

• A módosító indítvánnyal került a törvénybe, hogy a légi személyszállítási tevékenységet végző – az erre vonatkozó döntése alapján – a változásokat már a 2023-ban kezdődőadóévben is alkalmazhatja. Ennek feltétele, hogy a 2023-ban kezdődő adóév 2023. december 31-én még folyamatban legyen, valamint az, hogy a vállalkozó valamennyi adókötelezettségi változást megfogalmazó rendelkezést alkalmazza.

Illetékek

• Változatlan tartalommal törvényi szintre emelkedik 2023. augusztus 1-jétől az illetékekre vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.

Gépjárműadó, cégautóadó

• 2024. január 1-jétől az egyesület és alapítvány mellett a köztestületekre is kiterjed hatályos gépjárműadó mentességi szabály. A mentesség kiterjed továbbá azon esetekre is, amikor egyesület, alapítvány vagy köztestület a gépjármű üzembentartója.

Adózás rendje

• Gépjárműadóra vonatkozó rendelkezéseket 2024. január 1-jétől újraszabályozzák.

Módosul a fizetési határidő, így két alkalom helyett egyszeri alkalommal történik a fizetési kötelezettség előírása. Azon adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, ezt évente egy alkalommal öthavi részletben tehetik meg pótlékmentesen.

• A bevallási időszak gyakoriságának megváltozásával járhat, ha az általános forgalmi adó alanyának gazdasági tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábbiaktól eltérően a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül. A javaslat soron kívüli bevallási kötelezettséget ír elő annak elkerülése érdekében, hogy az adóalanynak egymást átfedő időszakokról kelljen adóbevallást benyújtania.

A megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer módosul. Az állami adó- és vámhatóság a minősítés során nem veszi figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. A módosítás továbbá rendezi azt az esetet, amikor az áfa-, illetve tao-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphatna megbízható adózói minősítést adóteljesítmény hiányában, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna.

• Enyhülnek az adóregisztrációs eljárás szabályai: az adószám törlése miatti akadály akkor is kimenthető, ha az akadályhordozó cég nevében az adott helyzetben elvárható módon eljárt vezető tisztségviselő vagy cégvezető az akadályhordozó társaság tagja vagy részvényese is volt egyben.

• Az adótanácsadó, adószakértői szakmák úgynevezett szabályozott szakmák, amelyek gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. Előbbi szakmák gyakorlásának feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés megszerzése.

A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartása érdelében bevezetésre kerül a hatósági képzés. A jelenlegi programkövetelmények helyett kormányrendelet fogja előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit. A rendelkezések 2024. január 1-jétől lépnek hatályba.

• Az automatikus részletfizetési kedvezményt kiterjesztik a jogi személyekre.

• A bevallásmulasztás figyelési idejét rövidítik. A jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy

a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

• Feltételes adómegállapítás szabályai kiegészülnek a módosító törvény kihirdetését követő 31. naptól. A típus szerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására. Mindemellett emelkednek a feltételes adómegállapítási és szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem díjai is.

A típusszerződés esetén tízmillió forint, egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint lesz a díj.

• A hiánypótlásra kötelező felhívás esetei bővülnek. Az adóhatóság abban az esetben is felhívhatja az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget.

• Köztartozásmentes marad az adózó a 30 ezer forintot el nem érő tartozás fennállása esetén. A köztartozásmentességhez elegendő, ha az adózónak nincs 30 ezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5000 forintot meghaladó adótartozása.

• A szankciós adószám törlés lehetőségének köre bővül az adóhatóság számára azzal az esettel, mikor az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózó nem gondoskodik hivatalos elektronikus elérhetőséggel.

• A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. kormányrendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. kormányrendelet szabályait átültetik 2023. augusztus 1-jétől a törvényi szabályozásba. A bejelentést az adózó az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az adóév első napját megelőző hónap első napjáig az adóév egészére nézve tehet.

Év végén lehet bejelenteni, hogy az adózó már nem kíván élni e lehetőséggel. az év közben megkezdő adózó a bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. E határidők a társasági adó esetében jogvesztők.

• Módosulnak a NAV Infóvonal működtetésével kapcsolatos szabály a két szolgáltatástípus: az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás elkülönítése érdekében. A módosítás lényeges eleme, hogy már nem csak az egyedi tájékoztatás és ügyintézés, hanem az általános tájékoztatás során folytatott beszélgetések is rögzítésre kerülnek, és azt a NAV az elévülésig (sőt bírósági eljárás esetén annak befejezéséig) megőrzi, ami azt is jelenti, hogy bizonyítékként felhasználhatja.

• A pénzforgalmi szolgáltatók törvényben meghatározott nyilvántartás-vezetési és nyilvántartás megőrzési kötelezettségeivel kapcsolatos mulasztásokért öt millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja 2024. január 1-jétől.

Adóigazgatási rendtartás

• Az adóigazgatási eljárás meghatározása kibővül, adóigazgatási eljárásnak minősül minden olyan eljárás, amely az adókötelezettség teljesítésére szolgáló technikai eszköz külön jogszabályban meghatározott tanúsítására és engedélyezésére irányul.

• A pénzügyi képviselői státuszhoz már nem 50 millió forint, hanem 150 millió forintos jegyzett tőkével kell rendelkezni. Ez a rendelkezés a módosító törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselőknek 2025. január 1-jével kell megfelelnie ennek a feltételnek.

• A meghatalmazás csatolását mellőzik az ügyféli bejelentés esetén.

• A közigazgatási bíróság által elrendelt új eljárásra kötelezés szabályai módosulnak, ezáltal az adóhatóság által lefolytatandó új eljárás a perújítási vagy felülvizsgálati kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében indul meg.

• Eltörlik az ismételt ellenőrzési esetkörök közül az utóellenőrzés jogintézményét.

• Szűkül a kötelező adóellenőrzés esetköre. A hatályos szabályozás szerint kötelező ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Mivel az érintett adózói kör átfedést mutat a kiemelt, legnagyobb adóteljesítményű adózókkal, akik – valamennyi adónemre kiterjedő – adóellenőrzését az adóhatóság visszatérően, rendszeresen végzi, ezért indokolt ezen esetkör hatályon kívül helyezése.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások

• A kötelezéssel érintett ingatlan tulajdonosa is kérheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezett és az ingatlan tulajdonosa nem azonos személy és a kötelezettség elvégzését a tulajdonos reális határidőn belül önként vállalja. A tulajdonos kérelmére a végrehajtás felfüggesztésére egy ízben és legfeljebb 6 hónapra van lehetőség.

• A NAV mint hitelező által kért, biztosíték nyújtására nem kell önálló bírósági végrehajtót bevonni, ez a végrehajtás NAV hatáskörébe kerül.