Vihar a behajtási költségátalány körül. Ezért hibás a NAV tájékoztatója

Megosztás Tetszik

Rövid időn belül másodszor foglalkozunk az állami adóhatóság honlapján közzétett behajtási költségátalányra vonatkozó adójogi és számviteli iránymutatásával. A kedélyek továbbra sem csillapodnak.

Előző cikkünkben egy gondolat mentén végigvezettük, milyen kimenetelei lehetnek, ha az adózó a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium („KIM”) Magyar Ügyvédi Kamara megkeresésére kiadott általános tájékoztatója alapján a NAV honlapján közzétett „A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése” tájékoztató alapján jár el.

A tájékoztató rögzíti: „Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ekként szükséges azt tartozásként rögzíteni a kötelezett könyveiben; erre nem csak abban az esetben van szükség, ha a jogosult azt – önkéntes teljesítés hiányában – ténylegesen követelte az adóstól, tekintve, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll.”

Boncolgassuk tovább a témát, és borzoljuk tovább a kedélyeket. Nézzünk meg egy esetet, egy ügyletet, és meglátjuk, mi lesz belőle, hová jutunk.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miért hibás a NAV következtetése!