Veszélyes lehet az egészségre a hamisított méz

Megosztás Tetszik

Az egészségre is veszélyes lehet az ismeretlen eredetű, hamisított méz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint, ezért egyértelmű eredetjelölési és a magyarországihoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolják az Európai Unió számára.

A NAK és az OMME is sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen – közölte Győrffy Balázs, a NAK elnöke Csömörön, Mervald József 75 éve működő bemutató méhészetében tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési, valamint a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja.

A NAK elnöke ismertette, hogy a kamara közreműködött az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő (Európai Néppárt) által jegyzett Méz-jelentés elkészítésében, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elé, ahol komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növény-védőszerek ellen is. Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint "EU-s tagországokból származó", "EU-n kívüli országokból származó" felirat is megfelelő a mézeken - mondta Győrffy Balázs.

Közleményében a NAK azt a javaslatát is ismertette, miszerint a 2020 utáni közös agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás.

A csömöri méhészetben Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség Európában, 12 méhcsalád négyzetkilométerenként. Hozzátette: a méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek 3 százalékát adja, 25 milliárd forintos hozzáadott értékkel.

Az OMME elnöke beszélt arról is, hogy az ágazatban 20 ezer méhtartó, családtagokkal és beszállítókkal együtt 100 ezer ember dolgozik, akik 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amelynek a kétharmada olasz, német, francia, ausztriai és japán exportra megy.

A méhész egyesület elnöke ismertette a nemrég lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredményét, amely szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.

A NAK a méhészet rangjának és finanszírozásának emelését is javasolja és támogatja, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás. Dolgoznak emellett méhészeket segítő mobilalkalmazás létrehozásán, az OMME-vel pedig közös munkacsoportot hoznak létre az aktuális teendők áttekintésére és kampányokat szerveznek annak érdekében, hogy emelkedjen a mézfogyasztás Magyarországon. A közlemény szerint az évi 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el.

A szervezet felidézte, hogy a Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt, a kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok és sokszor jó minőségű mézhez keverve kerülnek forgalomba - írták.

A NAK kiemelte, hogy a méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növényfajok 84 százaléka és az európai élelmiszergyártás 76 százaléka.