hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Veszélyben Magyarország uniós szavazati joga?

  • Bruxinfo/Adózóna
1

Egy négypárti baloldali blokk magyarországi helyzetről készített közös állásfoglalásának tervezete kezdeményezi az EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárás elindításához szükséges első lépés megtételét. Az Európai Néppárt saját határozattervezete erre csak mint egy lehetőségre céloz homályos formában, ha a magyar kormány nem tenné meg a megfelelő lépéseket az Európai Bizottság által megszabott határidőn belül a problémák orvoslására.

Négy bal- és liberális frakció által közösen jegyzett határozattervezet kezdeményezné az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás Magyarországgal szemben történő elindításához szükséges előkészítő lépést.

Az Európai Parlament plenárisa május 17-én szerdán szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról, amire mostanáig két határozattervezetet nyújtottak be: az egyiket a szocialisták és demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzik, a másikat a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.

A négypárti „koalíció” állásfoglalás tervezete kimondaná, hogy „Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben (TEU (2)-ben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására”. Erre elvileg az uniós szerződés értelmében akkor van lehetőség, ha egy tagállamban súlyosan és folytatólagosan sérülnek a szerződés 2-ik cikkében felsorolt demokratikus alapelvek, vagy ennek fennáll a kockázata.

A négypárti javaslat ennek szellemében arra utasítaná az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságát (LIBE), hogy „kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amely felszólítja a Tanácsot, hogy a hetes cikkben lefektetetteknek és az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el”. Lényegében arról van szó, hogy a LIBE-nek el kellene készítenie azt a jogi véleményt (indoklással ellátott javaslatot), ami alapján elindulhatna a folyamat. Az eljárás Magyarország uniós szavazati jogát is veszélyeztetheti.

Az első lépés megtételére az EP mellett az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatára, vagy a tagállamok egyharmadának a kezdeményezésére van még lehetőség. De, a három intézmény egymástól függetlenül is kezdeményezhet.

Tehát jelen esetben még nem a 7-ik cikk szerinti eljárás közvetlen elindításáról hozna határozatot az EP, hanem az eljárás előkészítéséről, a folyamat megkezdéséről.

Az Európai Néppárt saját állásfoglalás tervezetében egyetlen szó sincs közvetlenül a 7-ik cikkről. A pártcsoport szövegjavaslata arra utasítaná a LIBE szakbizottságot, hogy „folytassa a vitát (Magyarországról), és tegye meg a szükséges lépést, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, és megállapításra került a szerződés 2-ik cikkében rögzített értékek komoly megsértésének az egyértelmű kockázata”.

Ez virágnyelven annyit jelent, hogy akár (de nem feltétlenül) a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás is elindulhat, ha a kormány nem korrigálja a beazonosított problémákat.

A baloldali négypárti szövegtervezet fel is sorolja ezeket a problémákat. Szándékuk szerint az EP felszólítaná a magyar kormányt, hogy „kezdjen párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően”.

A közös négypárti tervezet arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a társadalmi befogadással, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben.

Arra is felszólítanák Budapestet, hogy „változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet”.

Az EPP az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által április 27-én elfogadott ajánlások követésére kéri a magyar kormányt, amiben ugyancsak megfogalmazódott a civiltörvény tervezetének visszavonása.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
kopacsijano

Hogyan sérthetik meg az országok önrendelkezési jogát??Milyen jogalapjuk van az Európai államoknak hogy egy szuverén ország belügyeibe be avatkozzon a soros alapítvány??

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink