Védőitalt ad dolgozóinak? Ezt kell tudni az adózásról

Megosztás Tetszik

Vissza lehet-e igényelni az védőital áfáját, s milyen adókötelezettsége keletkezik a munkáltatóknak a juttatás után? – tudakolta olvasónk. Siklós Márta, a LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló partnere válaszolt.

"Parkgondozóinknak a nagy melegben ásványvizet vásároltunk, mint védőitalt. Ez adójogilag melyik kategóriába tartozik? Kell-e utána szja-t és ehót fizetni? Az áfát vissza lehet-e igényelni? A védőitalt számvitelileg melyik főkönyvi számlán kell könyvelni?" – kérdezte olvasónk.

A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése kimondja, hogy a a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket (effektív hőmérséklet) meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

Amennyiben a fentiek alapján a biztosított ásványvíz védőitalnak minősül, úgy nem terheli szja-, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ha a fentiek nem érvényesülnek, tehát nem a leírt munkahelyi körülmények között nyújtja a munkáltató a védőitalt, úgy az béren kívüli adóköteles juttatásnak minősül. Ebben az esetben a juttatás értékének 1,19-szeres szorzóval növelt adóalapja után a cég köteles megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, valamint valamint a 27 százalékos ehót.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 124. § (1) bekezdés k) pontja tiltja az italt terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonását. Mivel a védőitalt kivételként nem nevesítik, a cég által biztosított ásványvíz áfája – akár védőitalnak minősül, akár nem – nem vonható le.

Amennyiben a munkavállalóknak juttatott ásványvíz védőitalnak minősül, úgy az számviteli szempontból a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekintendő, ily módon anyagköltségként (51. Számlaosztály) számolható el. Ha a juttatás nem felel meg a fent leírt rendeletben meghatározott feltételeknek, úgy béren kívüli juttatásnak minősül és „személyi jellegű egyéb kifizetés”-ként (55. Számlaosztály) könyvelendő.