Vasárnapi nyitva tartás, munkavégzés: ma dönthet az NVB

Megosztás Tetszik

Várhatóan ma dönt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arról, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmával (az üzletek vasárnapi nyitva tartásával) összefüggésben feltett kérdések közül melyik volt az első, azaz melyik bocsátható népszavazásra.

Előzmények

Az országgyűlés 2014. december 16. napján 119 igen, 40 nem, valamint 25 tartózkodó szavazattal elfogadta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, mely 2015. március 15. napján lépett hatályba. A törvény elfogadására meglepetésszerűen került sor, hiszen sokáig maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is cáfolta a híreket. A törvénytervezet pontos tartalma sem volt ismert az elfogadást megelőzően a közvélemény, illetve az érintett szektor szereplői számára, így értelemszerűen érdemi társadalmi egyeztetésre sem került sor. Sokan reménykedtek ugyanakkor abban, hogy a végrehajtási rendelet enyhíteni fog a szabályozás szigorán, de ezek a remények sem bizonyultak megalapozottnak. A hatályba lépett szabályozás a következő érdemi rendelkezéseket tartalmazza:

1.    a vasárnapi munkavégzés tilalma (néhány kivétel: gyógyszertár, reptér, pályaudvar, piac stb.),

2.    a kiskereskedelmi napok (többi nap) korlátozott nyitva tartása (4.30-22 óra),

3.    a tilalom megsértése esetén új szankciók: üzlet ideiglenes bezárása (15, 30, 90, 365 nap),

4.    szűk kivételi kör: 200 nm árusítóterű üzlet a vállalkozóval, segítő családtaggal.

Ma várható az NVB döntése

Ma dönthet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arról, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben benyújtott kérdések közül melyik került elsőnek benyújtásra. Ez azért lényeges, hiszen az NVB csupán az elsőként beérkezett aláírásgyűjtő ívet bírálja el (hitelesíti) érdemben.

Amennyiben az NVB úgy véli, hogy a kezdeményező kérdése a törvényi feltételeknek megfelel, abban az esetben újabb, nagy horderejű tárgykörben indulhat el a népszavazás folyamata. Az NVB vizsgálata több szálon fut. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. tv (Nsztv) 8–9. §-ai a népszavazási kérdések vonatkozásában alapvető követelményeket fogalmaznak meg.

A kérdés nem lehet azonos egy korábban már benyújtott, de még el nem bírált kérdéssel, egyértelműnek kell lennie, az Országgyűlésre háruló jogalkotási kötelezettséget egyértelműen kell megfogalmaznia, valamint nem tartalmazhat szeméremsértő vagy megbotránkoztató kifejezést. Ez idáig nem sikerült egyetlen kezdeményezőnek sem olyan kérdéssel előállnia, amelyik valamennyi feltételt kielégíti.

A probléma oka általában abban áll, hogy elsőként olyan kérdések kerülnek az NVB-hez benyújtásra, melyek valóban rosszul lettek megfogalmazva és pusztán arra alkalmasak, hogy a többi, érvényes kérdés benyújtását az érdemi elbírálásukig gátolják. Ilyen kérdésnek minősül például az, hogy „Egyetért-e Ön a T/1914. sz. törvényjavaslattal?” vagy hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen?”. Az elsővel az a probléma, hogy az a választópolgár számára nehezen beazonosítható, bár a XII. kerületben egy hasonló kérdés átment a hatósági szűrőn („Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I. 27.) számú határozatában foglaltak szerint?”). A második kérdés fogyatékossága abban mutatkozik meg, hogy sem a multi szó nem értelmezhető, sem pedig az, hogy miért kellene minden multinak nyitva tartania vasárnap. Az a kérdés pedig, hogy az Alkotmány biztosítsa mindenki számára a vasárnapi pihenőnapot azért volt aggályos, mert az Alaptörvény módosításának tilalmába ütközik.

Harc az elsőbbségért

A szabályozást az elfogadását követő pillanattól támadja a LIGA Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), kérdéseik azonban nem juthattak át az első akadályon, hiszen az Összefogás Párt nem megfelelő kérdéseivel blokkolta a később benyújtott kérdések (aláírásgyűjtő ívek) vizsgálatát. A küzdelem azóta tovább fokozódott, a hatályos szabályozást támadja a Magyar Munkáspárt, az MSZP és több magánszemély is. Jelenleg 3 magánszemély küzd tehát az elsőbbségért: Lukács Zoltán Géza, Wodicska Zoltán, valamint Vajda Zoltán Tamás.

Kiszivárog a Kúria döntése

A jogi helyzet az, hogy ameddig egy kérdés sorsa jogerősen nem dőlt el, ugyanazon témában azonos kérdést (aláírásgyűjtő ívet) hitelesítésre nem lehet benyújtani. A Kúria a döntéseiben az azonosságot pedig kiterjesztően értelmezte. Nem lehet így a vasárnapi munkavégzés tilalmát támadni arra hivatkozva, hogy egy másik kérdés a vasárnapi nyitva tartásra és nem a munkavégzésre vonatkozik. Az NVB határozatát azonban a kezdeményezők a Kúria egyfokú felülvizsgálata keretében rendszerint megtámadják. Ennek az a következménye, hogy azon szervezetek/személyek, akik újabb kérdést szeretnének benyújtani, kénytelenek minden percben azt figyelni, hogy a Kúria a rendelkezésre álló 90 napon belül mikor dönt a kérdésben, azaz, mikor nyílik meg az újabb kérdés benyújtásának a lehetősége. Érdekes azonban, hogy egyes kezdeményezők a döntés nyilvánosságra hozatalának időpontját előre megérzik. 2015. április 1. napján a Munkáspárt már 12:11 perckor benyújtotta kérdését, holott a Kúria a döntését csupán 12:11 perckor hozta meg. A kérdés így nem ment át a kezdeti akadályon. Hasonlóképpen túl korán érkezett be Lukács Zoltán Géza beadványa (16:15 perc), hiszen a Kúria döntése csupán 18:11 perckor lett nyilvános. A kérdést egyebekben Dr. Litresits András MSZP által delegált NVB tag vitte be, megelőzve ezzel Wodicska Zoltánt. Utóbbi beadványa így szintén elutasításra került. Az elutasított beadványokat ismételten benyújtották.

Az ombudsman is vizsgálja a törvényi szabályozást

A vasárnapi munkavégzés tilalmának szabályozását többen támadják az Ombudsmani Hivatalnál is. Közéjük tartozik a LIGA Szakszervezetek és a VOSZ, amely szervezetek utólagos normakontrollt sürgetnek az Alkotmánybíróságnál. Beadványukban azt sérelmezik, hogy nem volt előzetes hatásvizsgálat, nem volt kellő idő a címzetteknek a felkészülésre, illetve, hogy a törvény különbséget tesz vállalkozások között méret és tulajdonosi kör alapján.

Hogyan tovább

A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetővé tételét célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő mintaívét 2015. június 30. napján – felülvizsgálati eljárás eredményeképpen – végül a Kúria hitelesítette. Jelenleg azt még nem tudjuk, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmának megszüntetését célzó népszavazási kezdeményezés mikor és mely szerv által kerül hitelesítésre, illetve hitelesítésre kerül-e egyáltalán. Annyi biztosan megállapítható, hogy az adott tárgykörben a törvényi igényeket kielégítő kérdést lehetséges alkotni még akkor is, ha a vasárnapi munkavégzés szabályozása a kedvezményes nyugdíjra való jogosultságnál összetettebb. A külön törvény mellett ugyanis a jogalkotó a munka törvénykönyvéhez is hozzányúlt, így kérdés az, hogy mikori állapotot kíván a kezdeményező visszaállítani és ezt miként lehet kérdés formájában megfogalmazni. A vasárnapi munkavégzés szabadsága ugyanis a március 15. napjával hatályba lépő szabályozást megelőzően sem volt korlátlan. A munkavégzési lehetőség visszaállítása esetén pedig további döntést igényelhet a vasárnapi munkavégzésért járó bérpótlék kérdése is. Bérpótlék egyebekben a munkavállalók egy szűk körének járt, akik a munkavégzésük során vasárnapi munkavégzéssel nem számolhattak azaz, akiknél ez rendkívüli körülménynek volt tekinthető.

Ha valamely kérdés a tárgykörben hitelesítésre kerül, a következő menetrenddel lehet számolni: Az aláírásgyűjtésre (200 ezer) a kezdeményezőknek 120 napjuk van, az aláírások ellenőrzésére a törvény további 60 napot, az Országgyűlés jogalkotására pedig 30 napot ír elő. Az érvényességi és eredményességi küszöbök 2012. január 1. napjával változtak az új Alaptörvény hatályba lépésével. A korábbi szabályozásban érvényességi küszöb nem volt, az eredményesség feltétele pedig az volt, hogy az érvényesen szavazók több mint fele és az összes választópolgár több mint negyede azonos választ adjon a kérdésre. Az Alaptörvény hatályba lépésével az érvényességi küszöb az összes választópolgár több mint felére változott, az eredményességhez pedig a leadott szavazatok több mint felére van szükség. Ezt a szintet ez idáig kizárólag az úgynevezett szociális népszavazáson sikerült elérni, akkor is csak alig:

NATO tagság:                                                      49,24%

EU csatlakozás:                                                    45,62%

Kórház privatizáció és kettős állampolgárság:      37,49%

Fidesz „szociális népszavazása”:                         50,51%