Uniós szankciók Oroszország ellen

Megosztás Tetszik

Kedd délután véglegesítette az EU nagyköveti tanács a Moszkva elleni gazdasági szankciók csomagját. Amennyiben nem emel kifogást egyik tagország legfelső vezetése sem a döntés ellen – amit Brüsszelben biztosra vesznek -, úgy az intézkedés szerdán (más források szerint csütörtökön) megjelenik az EU hivatalos közlönyében, Van Rompuy pedig politikai nyilatkozatot tesz közzé.

„Meglepően gyorsan és minimális változtatással született az egyetértés” – kommentálta egy EU-tanácsi forrás az Oroszország elleni szankciók harmadik szakaszának megnyitását jelentő gazdasági korlátozásokról született döntést.

Az utóbbi napokban egyik legnagyobb érdeklődéssel követett kérdés a fegyverkereskedelmi embargó esetleges visszamenőlegességét érintette, amelynek kapcsán végül megerősítést nyert, hogy nem lesz ilyen, azaz az eddigi megállapodások teljesítését a tiltó rendelkezés nem érinti.

Zöld utat kap tehát az 1,2 milliárdos francia (helikopter-anyahajós) Mistral-üzlet végig vitele Moszkvával, és annak sem lesz akadálya, hogy a zömében korábbi szovjet technológiát alkalmazó kelet-európai hadseregek is folytathassák a harckészültségükhöz szükséges beszerzéseket. Mi több, ezen a ponton a szankciós csomag a jövőre nézve is lehetővé tette, hogy amennyiben a meglévő haditechnika üzemeltetéséhez szükséges karbantartásról és kiegészítő beszerzésekről van szó, ilyenről eztán is születhetnek (újabb) megállapodások.

A két megengedés – módot adni a Mistral-típusú ügyletek realizálására egyfelől, illetve lehetővé tenni orosz haditechnikai (segéd)eszközök akár jövőbeni beszerzését is másfelől, a tagállamok különböző táboraiban váltott ki kezdetben rosszallást. Az előbbit a szigorú szankciókat szükségesnek ítélők bírálták – így mindenekelőtt a balti országok és Lengyelország, de értelemszerűen ide tartozott maga az ukrán kormány is -, az utóbbi viszont a nyugati tagállamok körében váltott ki értetlenkesést. A szerződések tiszteletben tartásának szentsége és a gazdasági érdek egyfelől, illetve (a keletiek esetében) a harckészültségi képesség megőrzésének NATO-elvárásai másfelől azonban végül felülírták ezeket az ellenérzéseket.

Megállapodás született az úgynevezett kettős hasznosítású (polgári és katonai célokra is használható) eszközök eladási tilalmáról is. Egyelőre csak közvetlen katonai felhasználás – vagy katonai tevékenységhez köthető hasznosítás – esetében áll fenn a szankció, más célcsoport felé az ilyen eszközök forgalma nem tiltott, a tényleges hasznosítás figyelemmel követése (monitorozás) azonban alapelvárásnak számít.

Ami a szankciók pénzpiaci műveletekre vonatkozó részét illeti, itt egy árnyalattal szűkült az eredeti csomag hatálya. Eredetileg arról volt szó, hogy minden európai magánszemélynek és cégnek megtiltják, hogy állam többségi tulajdonában lévő orosz pénzintézetek által kibocsátott és 90 napon túl lejáró adósságot (elsősorban kötvényeket) és részvényeket vásároljanak.

A szankció szűkítése abban jelentkezik, hogy ennek hatálya csak az 51 százalékos állami tulajdonban lévő oroszországi orosz bankokra, vagy ezek Európai Unión kívüli leánybankjaira vonatkozik, (valamint az általuk kontrollált cégekre). Az „EU-n kívüliség” kikötése nyitva hagyja ugyanakkor annak lehetőségét, hogy mondjuk egy szlovákiai orosz leánybank EU-piacon belül ügyleteket folytasson, vagy akár orosz állami kötvényeket vásároljon. Ami számára is tilos, hogy az anyabankjától – vagy más, állami többségű orosz banktól – vásároljon 90 napon túl lejáró papírokat, és ezzel mintegy hazaforgassa az ily módon szerzett forrásokat. Ez utóbbi betartatása a leánybank működési területe szerinti (EU-tagországbeli) nemzeti felügyeleti hatóság dolga lesz majd.

Ami a csomag energiapolitikai vonatkozásait illeti, megerősítést nyert, hogy a szankciók a gázszektort nem, csak az olajipart és kitermelést érintik. Mint az várható volt, megtiltják olyan érzékeny technológiák exportját, amelyeket Oroszország a mélytengeri fúrásoknál, a sarkvidéki kutatásoknál használ. Bár ennek a technológiának az értékét eves szinten 150 millió euróra becsülik, az ilyen eszközöket jellemzően csak az USA-ból és Európából tudná beszerezni Moszkva, és technológiák hiányában egyáltalán nem vagy csak nagy lépéssel tudna átállni a nem konvencionális olaj és gázmezőinek a kiaknázására.

Nem született ugyanakkor egyelőre megoldás arra, hogy miként készüljön fel az EU a pénzpiaci szankciók esetleges, gázszektort érintő közvetett hatásaira. A BruxInfo értesülései szerint a vitában több tagállam is ez irányú aggodalmakat jelzett, utalással arra, hogy a szankciók nyomán nehezebb pénzügyi-pénzpiaci helyzetbe kerülő orosz bankoknál nem lehet majd kizárni, hogy esetleg beszüntetik (vagy nagy mértékben szűkítik) egyes, uniós szempontból is fontos energetikai beruházások finanszírozását.

Tekintettel azonban a szankciós csomag egészének pillanatnyi fontosságára és sürgősségére, ezek a felvetések a vitában nem merevedtek az intézkedés egészét blokkoló ellenkezéssé, hanem további egyeztetéseket helyeztek kilátásba, a mostani szankciókat pedig „elengedték”. Ugyanez vonatkozott a többi lehetséges közvetett hatásnak – így az esetleges orosz ellenintézkedések gazdasági következményeinek – a majdani kezelésére is.

Téma volt a szankciók jövőbeli feloldásának a mikéntje is. Ez ügyben a politikai indoklás értesülések szerint részletes figyelemmel követő és monitorozó mechanizmust helyez kilátásba, a végrehajtást szolgáló jogszabály pedig konkrétan is megjelöli, hogy legkésőbb októberben a tagállamok felülvizsgálják majd a szankciók végrehajtásának tapasztalatait, valamint fenntartásuknak a szükségességét.

A szankciós csomag most úgynevezett „írásos (vagy „csendes”) eljárás” tárgya, amelyben bizonyos órán belül valamennyi tagállam kormányának még módja van írásban kifogást jelezni. Ha erre nem kerül sor, az intézkedés hatályosnak minősül, és bekerül az EU közlönyébe. Kedd este még eltértek a brüsszeli vélemények, hogy erre pontosan mikor kerülhet sor: egyes értesülések szerdára, mások csütörtökre tették a közlönyben történő közlés bekövetkeztét.

Ezzel egy időben esedékes Herman Van Rompuy politikai nyilatkozata is, amelyben az Európai Tanács elnöke kinyilvánítja majd, hogy a tagországok teljes köre politikai felelősséget és egyetértést érez az intézkedések iránt. Ez utóbbi lesz hivatva kiváltani az eredetileg több tagállam által is szorgalmazott újabb brüsszeli EU-csúcs megtartását.