Uniós szankciók Oroszország ellen

Megosztás Tetszik

Úgyszólván a teljes orosz bankszektort elvágná a pénzügyi forrásoktól, fegyverembargót vezetne be, felújítaná a COCOM-listát és értékes nyugati technológiáktól fosztaná meg az orosz olajipart a gazdasági szankciók Európai Bizottság által kidolgozott első köre, amiről csütörtökön kezdtek tárgyalni az EU-tagállamok állandó brüsszeli képviselői – írja a BruxInfo.hu.

Igazi tárgyalási maratonba vágtak csütörtök délelőtt az EU-tagállamok állandó brüsszeli képviselői, akik előtt két kényes dosszié is tornyosult az asztalon. Először is az Európai Tanács július 16-ai döntésével összhangban már az új, kiterjesztett jogi kritériumok alapján össze kellett állítaniuk egy alapvetően orosz magánszemélyek és cégek neveit tartalmazó szankciós listát.

Ezen a listán – ami formailag még mindig az oroszellenes szankciók második, jóllehet előrehaladott fázisát jelenti – olyan személyek és cégek bukkanhatnak fel, amelyek tevékeny anyagi és pénzügyi támogatást nyújtottak és nyújtanak Ukrajna területi egységének és szuverenitásának aláásásához, illetve az ebben főszerepet játszó orosz döntéshozóknak.

Úgy tudni, hogy a nagykövetek csütörtök délután megállapodtak a listáról, ami a kiszivárgott hírek szerint 15 magánszemély és 18 cég nevét tartalmazza (zömében oroszok). Itt már nagy eséllyel Vlagyimir Putyin orosz elnök belső köreihez tartozó üzletemberek és cégeik is érintettek lehetnek, és vagyonzárolással illetve beutazási tilalommal kell szembenézniük.

Az állandó képviselők ezt követően az első körös gazdasági szankciók mibenlétét és következményeit taglaló bizottsági „koncepciós papír” fölé hajoltak, azzal a szándékkal, hogy előbb vagy utóbb közös nevezőre jussanak azokról az intézkedésekről, amelyek már az Oroszország elleni gazdasági háború nyitányának számítanak.

Általános várakozások szerint azonban a nagyköveteknek nem lesz elég egyetlen alkalom, hogy ebben a megosztó kérdésben dűlőre jussanak. Az Európai Bizottságnál például csütörtökön arra számítottak, hogy a nagykövetek a jövő héten is folytatják az alkudozást a szankciókról, ami azt vetíti előre, hogy lehet, hogy mégsem ülnek össze jövő héten a tagállamok vezetői. Ez persze továbbra sem zárható ki.

A vitához a muníciót az Európai Bizottság papírja szolgáltatta, ami a külügyminiszterek keddi döntésének szellemében három-négy területen vizsgálta meg a büntetőintézkedések bevezetésének lehetőségét. Ezek: a tőkepiacokhoz való orosz hozzáférés korlátozása, a védelmi szektor (értsd fegyverembargó) és ehhez kapcsolódóan úgynevezett kettős – katonai és civil – funkciójú eszközök exportjának korlátozása, az energiaszektort is ideértve úgynevezett kényes technológiák Oroszországba való exportjának tilalma.

A Financial Times és egy-két hírügynökség jóvoltából a közvélemény már nagy vonalakban azelőtt megismerhette a tervezett intézkedéseket, mielőtt még a nagykövetek tárgyalóasztalhoz ültek volna.

Az FT által megszerzett 10 oldalas papírban az orosz pénzügyi szektort célzó különböző korlátozó intézkedések viszik a prímet. A Bizottság elképzelése szerint első körben tulajdonképpen az orosz bankszektor egészét elvágnák a tőkepiacoktól, ami bénitóan hatna az orosz gazdaság egy jelentős részére és nagy csapást mérne az orosz költségvetésre, továbbá fokozná az országból a tőkekiáramlást.

A terv értelmében minden európai magánszemélynek és cégnek megtiltanák, hogy állam többségi tulajdonában lévő orosz pénzintézetek által kibocsátott adósságot (elsősorban kötvényeket) és részvényeket vásároljanak. „Az intézkedés megtiltaná mindenkinek az EU-ban, hogy az állami tulajdonban lévő orosz pénzintézetek által kibocsátott és 90 napon túl lejáró adósságba, értékpapírba és hasonló pénzügyi eszközökbe invesztáljanak, a világ bármely pontján” – idézte a vonatkozó részt a Financial Times.

A szankciók azonban azt is megakadályoznák, hogy ugyanezek az orosz bankok Londonban vagy más európai tőzsdéken nem európai illetékességű személyektől és cégektől hajtsanak fel pénzügyi forrásokat.

A javaslat ugyanakkor nem tiltaná be az orosz államkötvények árusítását, különben félő lenne, hogy Moszkva bosszúból betiltaná az EU-tagállamok által kibocsátott kötvények jegyzését. Elemzők szerint a Bizottság által javasolt lépések így is messze túllőnek az Egyesült Államok által néhány napja bevezetett szankciókon, hiszen miközben utóbbiak csak két orosz bankok, a Gazprombankot és a Vnyeseconombankot (VEB) célozták, addig a nagykövetek által tárgyalt papír minden olyan orosz bankra csapást mérne, ahol az állam tulajdonrésze meghaladja az 50 százalékot.

A Bloomberg azt is megjegyzi, hogy az EU az orosz magáncégek által kibocsátott értékpapírok és kötvények adásvételét sem korlátozná, legalábbis egyelőre.

„Az állami tulajdonú pénzintézetek tőkepiachoz való hozzáférésének a korlátozása növelné a forrásfelvétel költségeit és megnehezítené számukra az orosz gazdaság finanszírozását, ha csak az orosz állami hatóságok nem bocsátanak a rendelkezésükre helyettesítő forrásokat” – áll a dokumentumban, ami azt valószínűsíti, hogy az orosz költségvetésnek egy ilyen forgatókönyv nagyon sokba kerülne. További hatása lehet, hogy a bizonytalanság légkörét hintené el a piacokon, ami az orosz üzleti környezeten is éreztetné a hatását és felgyorsítaná a tőkekiáramlást az országból.

Az orosz energiaszektort, és azon belül is az olajipart három területen szankcionálná az Európai Unió. Megtiltanák a mélytengeri fúrásokhoz, a sarkvidéki olajkészletek feltárásához és a palagáz kitermeléséhez szükséges és nagyrészt Európából származó fejlett és szofisztikált technológiák exportját. És bár az orosz import volumenét éves szinten 150 millió euróra becsülik, itt zömében olyan technológiákról van szó, amelyeket az oroszok csak az USA-ból vagy az EU-ból tudnak beszerezni.

Bár a papír korábbi verziója földgázzal kapcsolatos projekteket is említett, már ebben a stációban, ez a végleges bizottsági szövegben állítólag már nem szerepel.

A csomag része lenne a fegyverembargó is, de ha minden igaz, ezt a még nem aláírt megrendelésekre vonatkoztatnák. Az EU máskülönben a dokumentum szerint – amelyből az FT idéz – körülbelül csak évi 300 millió euró értékben szállít fegyvereket Oroszországnak, viszont 3,2 milliárd értékben importálnak a tagállamai orosz haditechnikát. Köztük egyébként Magyarország is, amely egyes NATO-vállalásainak orosz haditechnika vásárlásával tesz eleget.

Az aktuális kérdés természetesen itt, hogy mi legyen azzal a két hadihajóval, amit Moszkva rendelt meg Párizstól 1,2 milliárd euróért. Mistral típusú helikopter anyahajókról van szó. Franciaország eddig ellenállt partnerei nyomásának, hogy álljon el az üzlettől. Sőt még az is felmerült, hogy a NATO-tagok dobják össze a pénzt és vegyék meg a két francia hadihajót.

Végül az úgynevezett kettős felhasználású termékek és eszközök exportjának korlátozása is része a szankciós tervnek. Olyan árukról van szó, amelyeket egyszerre lehet katonai és polgári célokra is felhasználni. És bár a releváns uniós exportot éves szinten 20 milliárd euróra becsülik, a Bizottság az első szakaszban csak a nagyon érzékeny termékek exportját tiltaná, mint amilyenek bizonyos gépalkatrészek, nagy teljesítményű számítógépek és elektronikai eszközök. Vagyis egyfajta COCOM-listát készítenének, és engedélyezési eljárást vezetnének be. Úgy tudni, hogy az Irán ellenes szankciórendszer is hasonló logika alapján működött.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a javaslatok közül miben tudnak majd megállapodni az uniós tagállamok, amelyeket a különböző intézkedések különböző mértékben érintenének.

Navracsics Tibor, magyar külügyminiszter kedden a BruxInfo kérdésére azt mondta, hogy az asztalon lévő javaslatok elsősorban az Oroszországba technológiákat exportáló országokat érinti. Magyarországnak és más kelet-európai tagállamoknak elsősorban az esetleges orosz válaszlépésektől kell tartaniuk.