Újabb kényszertörlési hullám jöhet

Megosztás Tetszik

Januárban 3596 vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Hosszú idő óta először fordul elő, hogy kevesebb megszűnést regisztrál a havi cégstatisztika, mint egy évvel korábban. Egyetlen hónap adataiból persze nem lehet trendfordulóra következtetni, de az alaptendenciák arra utalnak, hogy idén a riasztóan magas megszűnési ráta végre csökkenhet. A kft.-k kötelező feltőkésítése ugyanakkor még közbeszólhat.

A tavaly januárinál 15 százalékkal kevesebb, mindössze 3596 vállalkozást törölt idén az első hónapban a cégbíróság. „Legutóbb 2013 márciusában láttunk olyat, hogy a havi adat alacsonyabb volt a megelőző év azonos időszakának értékénél. Azóta minden hónapban emelkedett a megszűnések száma éves összevetésben” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató üzletág-igazgatója.

Az igazgató szerint várható volt, hogy a csökkenés előbb-utóbb bekövetkezik, de trendszerű változásról még korai beszélni. „Tavaly már látszódott, hogy idén elhalhat a megszűnési hullám, hiszen az év közepén drasztikusan visszaesett a kényszertörlések száma, amiket a cégbíróság kezdeményezett az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő vállalkozásokkal szemben” – mondja Pertics Richárd. 2014 első felében több mint 26 ezer kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság, számuk a második félévben már csak 13 400 volt, miközben az ugyancsak megszűnéssel fenyegető felszámolások száma is csökkent.

„A megszüntetésre irányuló eljárások átfutási ideje egy-két hónaptól egy-két évig is eltarthat, de az induló eljárások számának csökkenése fokozatosan megjelenik a cégtörlések számának visszaesésében is” – mondja az Opten igazgatója. Szerinte tehát az alaptrendek mindenképpen abba az irányba mutatnak, hogy 2016-ban jóval kevesebb vállalkozást törölnek majd, mint a rekordévnek számító 2015-ben, amikor több mint 50 ezer társaság jutott erre a sorsra.

Közbeszólhat azonban a kft.-k kötelező feltőkésítése. A magyar kft.-knek alig egy hónapjuk maradt ugyanis arra, hogy megfeleljenek az új polgári törvénykönyv előírásainak, azaz 3 millió forintra emeljék törzstőkéjüket. „A mai napig több mint 120 ezer kft. adós ezzel, őket az a veszély fenyegeti, hogy nem fognak megfelelni a követelménynek a 2016. március 15-ei határidőig. Márpedig a mulasztás a vállalkozások kényszertörlését vonhatja maga után, aminek az eredménye már az idei negyedik negyedévi törlési adatokban is megjelenhet” – mondja az Opten céginformációs igazgatója.

A kötelező feltőkésítés újabb kísérlet a kormányzat részéről, hogy kiszűrje a gazdaságból az alacsony likviditású, más cégeknek is problémát okozó nem fizető vállalkozásokat. Az első kör az elmúlt években végrehajtott kényszertörlési hullám volt. „Nehéz jobban érzékeltetni a cégvilág megtisztításának adatait, mint azzal, hogy 2013 közepén még 610 ezer társaság működött Magyarországon, számuk azonban tavaly év végére 560 ezerre csökkent, jóllehet 73 ezer új is alakult” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd.

Az igazgató szerint az eredményhez a tulajdonosok és az vezetők felelősségi körének szigorítása is nagyban hozzájárult, hiszen ezzel a jogalkotás alaposan elvette a „vállalkozók” kedvét attól, hogy egyik cégüket adósságokba hajszolják, és rögvest másikat indítsanak. „A működő gazdasági társaságok száma nem csökkenhetett volna, ha a kormányzat nem növeli a cégvezetők és tulajdonosok felelősségét, nem terjeszti ki a cégvezetéstől való eltiltás gyakorlatát, és nem szigorítja a vállalkozások indításának feltételeit. Ennek eredménye, hogy amíg 2011-ben egyetlen év alatt több mint 50 ezer új társaságot jegyeztek be, az elmúlt két és fél évben összesen másfélszer annyit” – mondja az Opten igazgatója.