Újabb eljárásokat indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Megosztás Tetszik

A civil törvény ügyében is elindítja a kötelezettségszegési eljárást, a felsőoktatási törvény módosítása miatt kezdeményezett procedúrát pedig a második szakaszba lépteti csütörtökön az Európai Bizottság – tájékoztatták jól értesült források a BruxInfót.

Mind a CEU-t hátrányosan érintő felsőoktatási törvény, mind pedig a civil törvény ügyében lépni kíván csütörtökön az Európai Bizottság, amikor nyilvánosságra hozza a kötelezettségszegési eljárásokról szóló legújabb, e havi döntéseit.

Hétfőn már hírt adtunk arról, hogy Brüsszel indoklással ellátott véleményt kíván küldeni a magyar kormánynak, második szakaszba léptetve ezzel a még április végén indult jogsértési eljárást a felsőoktatási törvény módosításának ügyében. Akkor tévedésből azt írtuk, hogy a döntés csak jövő csütörtökre várható. A döntés más ügyekkel egyetemben azonban már ezen a héten megszületik, ekkor kerül ugyanis a biztosi testület elé jóváhagyásra a kötelezettségszegési csomag.

Információink szerint a Bizottság csütörtökön a civil törvény ügyében is elindítja az eljárást egy hivatalos felszólító levél kiküldésével. Brüsszel a Velencei Bizottság hivatalos véleményére várt (ez június 20-án jött ki), és mostanra jutott arra a következtetésre, hogy indokolt lépni az ügyben, mert megítélése szerint uniós jogot sértő rendelkezéseket tartalmaz a magyar jogszabály.

„Nagyon sajnálnék bármilyen kísérletet, ami a civilek tevékenységét korlátozná, és a munkájukat ellenőrzés alá akarná vonni, illetve megbélyegezné őket” – szögezte le még az április 26-ai plenáris vita alkalmából az Európai Bizottság első alelnöke. Frans Timmermans arra is utalt, hogy a jogszabály, ha abban a formájában fogadnák el, megsértheti a tőke szabad áramlásának elvét és az alapvető jogok chartájának az egyesülés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit.

A Velencei Bizottság azóta áttanulmányozta a törvényt és nyilvánosságra hozta észrevételeit, amelyeknek az időközben végrehajtott magyar törvénymódosítás csak bizonyos elemeit orvosolta, a leginkább kifogásolt „külföldről finanszírozott” címkézést viszont nem. Ezt úgy tudjuk, hogy a Bizottság diszkriminatívnak tartja.

Ami a felsőoktatási törvény módosítását illeti, a indoklással ellátott véleményben – ami a kötelezettségszegési eljárás második szakasza – az Európai Bizottság részletesen, pontról-pontra kifejti azokat a jogi érveket, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar törvény egyes rendelkezései az uniós jogba ütköznek.

Április végén indult el az eljárás, és a testület akkor az ilyenkor szokásos kettő helyett csak egy hónapot adott a kormánynak a válaszra. Május végén annak rendje és módja szerint meg is érkezett a magyar válasz, ami alapvetően elutasító volt. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt nyilatkozta, hogy „kormány álláspontja szerint a Bizottság egy pontot sem hozott fel, ami miatt módosítani kellene a törvényt”. 

Lázár egyébként kedden Brüsszelben tárgyalt volna, ahol két biztossal, a gazdasági ügyekért felelős alelnökkel, Jyrki Katainennel és a spanyol energiaügyi biztossal, Miguel Arias Canete-vel volt találkozója. A miniszter azonban sürgős teendőire hivatkozva végül lemondta az utat.

Egyelőre nem tudni, hogy a magyar kormány mennyi időt kap majd Brüsszeltől az újabb válaszra, de forrásaink egy, vagy két hónapra tippeltek. Az eljárás második szakaszában komoly „jogászkodás” folyik, ezért ebben a fázisban általában hosszabb időt vesz igénybe az álláspontok ütköztetése. Másfelől Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy túl sokáig nem húzhatják az időt, hiszen minimum októberig el kellene dőlnie a jogi vitának ahhoz, hogy a Közép-Európai Egyetemen a jelenlegi formában folytatódhasson az oktatás. Amit többek között a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is egyfajta politikai elvárásként fogalmazott meg áprilisban a magyar kormánnyal szemben.

Ha a budapesti kormány a második szakaszban is kitart az álláspontja mellett, akkor a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Ezzel azonban az is borítékolható lenne, hogy belátható időn belül nem születne megoldás a vitában.

Az eljárás formailag nem a CEU-ról, hanem a felsőoktatási törvényről, annak az uniós joggal vélelmezhetően nem összeegyeztethető rendelkezéseiről szól.

A Bizottság április végén négy olyan jogforrást vagy jogi dokumentumot is beazonosított, amelyekkel megítélése szerint a magyar törvény összetűzésbe került. Ezek: az EU elsődleges joga, vagyis az alapszerződés; a szolgáltatások szabad nyújtásának jogáról rendelkező irányelv; az alapvető jogok chartája és a WTO (kereskedelmi) egyezmények.

Brüsszel álláspontja szerint ellentétes az EU elsődleges jogával és a chartában rögzített alapértékekkel, és sérti az oktatási (akadémiai) szabadságot, ha egy intézményt nevének megváltoztatására kényszerítenek. Bizottsági részről rámutattak, hogy ugyan van lehetőség az oktatási szabadság korlátozására, de ennek indokoltnak, megalapozottnak és arányosnak kell lennie. Ez a feltétel azonban a testület szerint nem áll fenn, és jelen esetben önkényes módon történő korlátozási kísérletről van szó.

A Bizottság továbbá ellentétesnek látja a szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel azt, hogy egy egyetemet székhelyének megválasztásában és diploma kibocsátási jogaiban korlátoznak. A letelepedés szabadságába ütközhet a törvénynek az a passzusa, ami szerintük választás elé állítja a felsőoktatási intézményt a nevét és a székhelyét illetően.

Végezetül a testület szerint a magyar törvény a WTO szabályait is sérti, amikor eltérő bánásmódban részesíti az uniós és a 3-ik országokban bejegyzett intézményeket.

EU-források szerint a kötelezettségszegési eljárás a törvénynek a CEU számára legsérelmesebb elemeit célozza, jelesül azt, hogy az intézménynek választania kellene a két, a magyar és az amerikai útlevél között, és az amerikai kampusz és nemzetközi megállapodás hiányában – nem adhatna ki amerikai diplomát.