Új veszélyek a kezességvállalásban

Megosztás Tetszik

Jelentős „irányváltás” figyelhető meg a készfizető kezesség szabályozása esetében. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (új Ptk.) azon az elvi megfontoláson áll, hogy készfizető kezességet a jövőben jellemzően nem kizárólag a felek egyező akarata hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, törvényben rögzített tényállások esetén egy korábban egyszerű kezességként vállalt kötelezettség is átalakulhat készfizető kezességgé, ami a kezesek számára eddig nem jellemző plusz kockázatot jelenthet – írja a DLA Piper blogjában Győrfy-Tóth Péter.

Érdekes megfontolásnak ad teret a készfizető kezesség szabályozásában az új Ptk. A jelenleg hatályos kódex (régi Ptk.) 274. paragrafus 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy készfizető kezességet a felek előre vállalnak. Ez oly módon történhet, hogy a kezes a sortartási kifogásról kifejezetten lemond a megállapodásban, vagy bank vállalja, illetve kár megtérítéséért vállalják. Az új Ptk. 6:420. paragrafusa ezzel szemben teljesen más elvi alapra helyezkedik. Természetesen a felek  ilyen irányú megállapodása ebben a tekintetben továbbra is irányadó, azonban a jogi logika megfordul. Az egyszerű kezesség alakul át készfizetővé, ha az adóssal, elsősorban annak elérhetőségével, vagyoni helyzetével, illetve fizetőképességével kapcsolatos körülmények oly módon változnak hátrányosan, amely következtében a kezességgel biztosított követelés behajthatósága jelentősen megnehezül.

Az új Ptk. az adóssal kapcsolatos háromféle körülményváltozást nevesít, amelyek bekövetkezése a kezesre nézve hátrányos, hiszen sortartási kifogását többé nem érvényesítheti:
a)    a követelésnek a kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
b)    a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
c)    a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott, vagy ellene felszámolás indult.

Könnyű belátni, hogy az új szabályozás a kezesség járulékosságának, nem utolsó sorban a „terhesebbé válás tilalma” elvének egyfajta áttörését jelenti. A kezes elesik a sortartási kifogás lehetőségétől azáltal (noha a kezesség elvállalásakor ennek fennállásában még bízott vagy bízhatott), hogy az adós vagyoni helyzete lényegesen romlik. Ilyen eset lehet például, ha egyéb, a kezesség által biztosított követeléstől eltérő követelés tekintetében az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás sikertelen, illetve ha adott esetben az adós ellen felszámolási eljárás indul.

Indokolt tehát a kiemelt figyelem! Az új Ptk. értelmében készfizető kezességet a felek ugyanis nem kizárólag szabad megfontolásból vállalhatnak: egy egyszerű kezesség is készfizető kezességgé alakulhat át az adós körülményeinek hátrányos változása folytán. Ez pedig egy olyan fontos szemléletbeli változás, amely a kezesek helyzetét jelentősen nehezítheti.