Tranzakciós illeték: a hatás bizonytalan

Megosztás Tetszik

A megkérdezett banki elemzők szerint egyelőre nehéz megítélni, átlátni, milyen hatással járnak a tranzakciós illetékre vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos, csütörtökön közzétett javaslatok.

Fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslata, amely az illeték személyi hatályát - meghatározott kivételektől eltekintve - kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is.

A csütörtökön Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is beszélt az illetéket érintő változtatásokról, miután a Fidesz-KDNP-frakciószövetséggel egyeztetett a munka világát érintő tehercsökkentő intézkedésekről. A megbeszélésen 300 milliárd forint értékű csomagban állapodtak meg, egyebek mellett abban, hogy a kisadózók esetében tételes adó váltja ki az eddigi terheket, és hasonló lépés várható a 25 dolgozónál kevesebbet alkalmazó kisvállalkozóknál is. A miniszter szerint jövőre a bruttó hazai termék - a tervezett 1,6 százalék helyett - akár 2 százalékkal növekedhet a tehercsökkentő csomagnak köszönhetően.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint összességében az látható, hogy bizonyos fellazulás, kiengedés érezhető a korábbi költségvetési elképzelésekkel kapcsolatban. Idesorolta például azt, hogy a pénzügyi tranzakciókat terhelő illetékre 6.000 forintos felső korlátot jelöltek meg.

Az elemző úgy véli, ez mindenképpen kisebb bevételt hozna a központi büdzsének. Egyelőre megítélése szerint inkább "ötletdömpingnek" tűnnek a javaslatok, mint ténylegesen kivitelezhető indítványoknak.    

Elmondta: nehezen értelmezhető például az, hogy az MNB műveleteire hogyan vezetnék be a pénzügyi tranzakciós illetéket, ha ez mégis megtörténne, a jegybank valószínűleg tovább hárítná a partnereire, azaz például a kereskedelmi bankokra, így vélhetően kevesebbet fizetne a hitelintézetek által nála elhelyezett kéthetes betétekre.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB az államháztartás része, így például az általa bármilyen, a központi költségvetésbe befizetett pénz "az egyik zsebből a másik zsebbe való áttételt jelenti".

Bebesy Dániel azt is megjegyezte, nem értelmezhető az sem, "miből lesz most hirtelen 2 százalékos a növekedés", miközben az összes mérvadó magyar és külföldi elemző intézet folyamatosan lefelé módosítja mind az Európai Unió, mind Magyarország növekedési kilátásait.

Németh Dávid, az ING elemzője úgy vélte: vannak jó irányba mutató tervek a várható intézkedések között, így az, hogy 6.000 forintban maximálnák a tranzakciós illeték felső korlátját.

Rávilágított: kételyeket ébreszt azonban, hogyan lesz ebből a bevételből 140 milliárd forintos tétel, ha korábban a kormány a benyújtott konvergenciaprogramban úgy ítélte meg: 30 ezer forintos felső plafonnál 132-220 milliárd forint lehet a teljes tranzakciós illetéktétel a büdzsében.

Németh Dávid rámutatott: egyelőre az sem tisztázott, hogy működne az illeték kiszabása az MNB és az államkincstár pénzügyi műveleteire. Ha ugyanis az MNB nem hárítja át banki partnereire ezt az illetéket, akkor abból nem lesz állami bevétel. Ha viszont a jegybank áthárítja ezt a "költséget", az is problematikus, mert zavarokat okozhat a forintlikviditást tekintve. Ha a jegybank áthárítja az illetéket bármilyen pénzügyi tranzakció esetén - például a hitelintézetek nála elhelyezett kéthetes betéteire -, az burkolt kamatcsökkentést jelenthet.

Rámutatott: ez hosszabb távon az egész magyar bankszektor szempontjából újabb forráskiáramlást eredményezhet, hiszen az anyabankoknak nem lesz érdekük, hogy leányintézeteik a magyar jegybankban helyezzenek el bármilyen fölös pénzt.

Az ING szakértője arról is szólt, hogy ezeket a pénzeket a jegybanki betétek helyett nem tudják korlátlanul állampapírokba fektetni a magyarországi bankok, hisz a különböző nemzetközi előírások - például a Basel III-as szabályok - szigorúan megszabják, hogy a saját tőkéhez mérten mekkora állampapír-állománya lehet egy banknak.

Németh Dávid arra is rávilágított, hogy az államkincstár esetében még ennél is kevésbé lehet tisztán látni, hiszen a kincstárban minisztériumok, központi költségvetési intézmények, illetve önkormányzatok is pénzforgalmi számlákat vezetnek. Ez esetben is jellemző lenne az, hogy az állam egyik zsebéből a másikba teszi át a saját pénzét - emelte ki az ING szakértője.