Transzferárak: sokan nem értékelik eléggé az APA-t

Megosztás Tetszik

A Deloitte legfrissebb felmérése szerint a hazai cégek egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak a transzferárak területén. Sokan ennek ellenére nem ismerik, vagy nem használják ki a rendelkezésre álló könnyítéseket.

A Deloitte a közelmúltban saját szervezésű transzferár-konferenciát tartott, több mint100 vállalat közel 150 képviselőjének részvételével, amelyen egyúttal felmérte a hazai vállalkozások ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatait is - tudatta a tanácsadó cég közelményében. A hivatalos forrásból származó információk szerint a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább odafigyelnek a transzferár dokumentációk meglétére - mondta el Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. Hozzátette: a növekvő adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel tartalmi problémákat is a dokumentációkban.

A Deloitte idei felmérésében a válaszadók mindössze 9 százaléka jelezte, hogy társasága nem rendelkezik a szükséges transzferár-dokumentációval, és az adóhatóság is csupán 8 százalékuknál állapított meg formai hiányosságok miatt mulasztási bírságot. A bírságok összege országosan, a 2010-es adóévben mintegy negyedével csökkent, ám ez a csökkenő tendencia a januártól hatályba lépő új, szigorúbb transzferár-szabályok miatt rövidesen akár visszájára is fordulhat.

A cégek a speciális, kapcsolt ügylettípusok közül leginkább a menedzsment szolgáltatásokat (54%) és a hiteleket (20%) tekintik kockázatosnak a Deloitte felmérése szerint.

A vállalkozások válaszai alátámasztották a Deloitte azon tapasztalatát, hogy az elmúlt időszakban nőtt az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. Az érintettek többsége szerint a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, és egyre nő azon esetek száma, amikor álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság központi transzferár-csoportjával is egyeztettek.

Sok vállalat az ellenőrzési környezet egyértelmű szigorodása ellenére sem ismerte még fel az előzetes hatósági ármegállapítás (APA) jelentőségét és abban rejlő lehetőségeket, amely egyfajta garanciát nyújt az adóhatóság részéről arra, hogy a NAV rendben találta és elfogadta a cégek által alkalmazni kívánt transzferárakat. Továbbra is jellemzően csak a nagyobb cégek fontolják meg az előzetes ármegállapítás alkalmazását, holott az APA egy közepes vállalat nagyobb értékű tranzakciójához kapcsolódóan is kitűnő eszköze lehet a kockázatok és költségek csökkentésének – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.

A mostani felmérésben megkérdezett válaszadók 70 százaléka jelenleg egyáltalán nem gondol ilyen lehetőséggel élni, igaz, ezzel a nem túl költséges eszközzel gyakorlatilag megszüntethetné egy későbbi szankció kockázatait. A jelentős költségmegtakarítás abból származhat, hogy amennyiben a hatóság a kapcsolt ügylet vizsgálata során bármilyen megállapítást tesz, a várható bírság összege a néhány millió forinttól akár a milliárdos nagyságrendig is terjedhet, szemben egy normál adóalap-korrekció adminisztrációs- és költségigényével. Az APA-k számának jövőbeni növekedése azért sem lenne meglepő, mert a megkérdezettek a transzferárak területét jelölték meg, mint azt a területet, amely várakozásaik szerint a következő évek legnagyobb adókockázatát jelenti számukra.

Veszprémi István kiemelte: a felmérésben a megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy jellemzően 3-5 évente ellenőrzi transzferár dokumentációit, holott a szigorodó hatósági ellenőrzési gyakorlat és a piac folyamatos változása miatt célszerű lehet sűrűbben, akár évente felülvizsgálni ezeket a dokumentációkat.