Töretlenül drágulnak a panellakások Budapesten

Megosztás Tetszik

Az elmúlt évek egyik legerősebb félévét produkálta az ingatlanpiac. A júniusi adásvételek száma megközelítette a 13 ezret, ami ugyan 12 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőtti rekordhónaptól, az azt megelőző június hónapokat azonban rendre felülmúlja – derül ki a Duna House legfrissebb felméréséből.

2017 első félévének összforgalmát a Duna House közel 75 ezerre becsülte, amely 5 százalékos elmaradás a tavalyi azonos időszaktól, ami azonban a válságot követő legerősebb félév volt. 2016. második féléve 68 ezer alatt maradt, így ahhoz képest az idei év 13%-os fejlődést jelent.

Nem bizonyult tartósnak az idei első negyedévben tapasztalt áresés, ugyanis a Duna House Országos Lakásár Indexe visszapattant a 117-es értékről, és történeti csúcsra, 121 pontra emelkedett. A fogyasztói árindexszel deflált reálindex 93 százalékponton áll, vagyis ez az érték még nem érte el a válság előtti, 2008 év eleji szintet.

Az Országos Panel Index viszont reálértéken is a csúcson van, és megérkezett a 100 pontos bázisértékre. Ugyanez a Tégla Indexről még nem mondható el, amely reálértéken 12 százalékponttal marad el a válság előtti szinttől. Mindkét index egyébként visszapattant az első negyedéves visszaesésből és (nominál szinten) 129, illetve 114 ponton áll.

A vidéki indexek többségében emelkedtek, amely alól a kelet-magyarországi tégla index a kivétel, amely a tavaly évvégi 122-es csúcsról 112-re, majd most 110-re esett. Ugyanitt a panel történeti csúcsponton, 127-en áll. Nyugaton a panel és a tégla lakások indexe is egyforma, 109 százalékpontra érkezett. Ez a tégla lakások esetében nagy ugrással történeti csúcsot jelent.

Budapesten megállíthatatlannak tűnik a panelek árának emelkedése. Szinte töretlenül menetel fölfelé az index már 3,5 éve és jelenleg 159 pontos csúcson áll, amely reálértéken is 123-as rekordot jelent. A fővárosi tégla index is rekordot döntött, 123-ról 128 százalékpontra emelkedett és reáláron is egy pontra megközelítette a bázisértéket.

Az idei első félévben és az egy évvel ezelőttiben eladott ingatlanok paramétereit összehasonlítva is tetten érhető a drágulás. Budapesten 2016. első félévében például a vevők tizede vásárolt csak négyzetméterenként 600 ezer forint ár fölött, idén az arányuk már 27 százalék. Ugyanebben az ársávban Pesten 6 százalékról megduplázódott az arány. A fővárosban továbbra is a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanok a legkeresettebbek, a vevők 36 százaléka választott ilyen méretet.

Vidéken is látható, hogy idén nagyobb szelet jutott a drágább ingatlanoknak, mint egy éve, még ha nem is ennyire látványos az emelkedés: a 300 ezer forint fölötti négyzetméterárat tavaly a vevők 6 százaléka fizette meg, idén már 12 százalék ez az arány. Pest megyében ugyanennek a sávnak az aránya 9-ről 17 százalékra nőtt.

Tolna megyében lehetett a legalacsonyabb átlag fajlagos és négyzetméteráron (131 ezer forint/m2) használt téglalakást vásárolni. Ugyanezt az ingatlantípust vidéken a legmagasabb átlagos négyzetméteráron Győr-Moson-Sopron megyében vásárolták: 292 ezer forintot kértek négyzetméterenként.

Budapesten minden tekintetben a XXI. kerület volt a legolcsóbb (átlagosan 281 ezer forint/m2) a használt téglalakások esetében, míg a legdrágábbnak az V. kerület bizonyult 787 ezres árával. További nyolc kerületben haladta meg a félmillió forintot az átlagos négyzetméterár.

A Duna House adatai szerint a panelek esetében vidéken az átlagos fajlagos és négyzetméterár ugyanúgy Tolna megyében volt a legalacsonyabb, mint a téglalakások esetében. Itt négyzetméterenként 124 ezer forintos áron lehetett panelhez jutni. Az átlagos négyzetméterár vidéken – csakúgy, mint a használt téglalakásoknál – Győr-Moson-Sopron megyében volt. A 276 ezer forintos átlagos négyzetméterár így is 50 ezer forinttal elmarad a teljes budapesti átlagtól.

A fővárosban a kevés II. kerületi panel volt a legdrágább, 565 ezer forintos négyzetméterenkénti árával. A nagyobb panelállományal bíró kerületek közül a XI.-ben 400 ezer fölé mentek az árak, de a XIII. és XIV. kerületekben is 370 ezer forint körüli volt az átlag.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az eredetileg meghirdetetthez képest az eladók átlagosan 3 százalékkal csökkentették az árat (néhány megyében ennél nagyobb mértékű, 4 százalékos volt az engedmény), de a vevőknek további 9 százalékot sikerült lealkudniuk az árból. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vevőknek csak 4 százalékot sikerült alkudni az árból, és az eladók is csak 3 százalékkal csökkentették az általuk eredetileg kigondolt árat.

Budapesten legkevésbé a III. kerületben alkudoztak, itt szinte alig (2 százalékkal) változott az elsőre meghirdetett ár. Az I. kerületben azonban az eladók átlagosan 5 százalékkal kényszerültek csökkenteni az árakat, amit további 6 százaléknyi alku követett.