adozona.hu
Tokaji: Magyarországnak nincs kizárólagos névhasználati joga
//test-adozona.hu/altalanos/Tokaji_Magyarorszagnak_nincs_kizarolagos_ne_0NJVSO
Tokaji: Magyarországnak nincs kizárólagos névhasználati joga
Teljes egészében elutasította a múlt héten az Európai Bíróság azt a magyar fellebbezést, amit a Törvényszéknek a szlovák tokaji borok európai nyilvántartásba vételének módját helybenhagyó 2012-es ítéletével szemben nyújtottak be. A szlovák bornévnek a bejegyzése nem vitatható az uniós bíróságok előtt.
Másodfokon is elutasította csütörtökön az EU legfőbb bírói jogi szerve a szlovák tokaji borok európai elektronikus nyilvántartásba való bejegyzésének törlésére vonatkozó magyar kérelmet. Az Európai Bíróság elutasította a Törvényszék 2012. novemberi ítélete ellen benyújtott fellebbezést, megállapítva, hogy a vitatott bejegyzés, amire egy átmeneti rendszer alapján került sor, “nem vitatható az uniós bíróságok előtt”.
A Bíróság a Törvényszék 15 hónappal ezelőtti döntésével összhangban megállapította, hogy a Budapest által vitatott “Vinohradnícka oblast Tokaj” megjelölés az uniós jog alapján már a bejegyzés előtt oltalom alatt áll, így a bejegyzés nem vált ki joghatásokat.
A magyar fél a “Vinohradnícka oblast Tokaj” (Borvidék Tokaj) eredetmegjelölés Európai Bizottság által történt bejegyzését kifogásolta, arra hivatkozva, hogy egy 2009. június 30-án elfogadott szlovák jogszabályban a „Tokajská,Tokajské,Tokajský vinohradnícka oblast” (Tokaji borvidék) megjelölés szerepelt.
Magyarország számára azért lenne fontos a különbségtétel, hogy a névhasonlóság alapján ne lehessen összekeverni a Magyarországon és Szlovákiában előállított „Tokajikat”, amelyek máskülönben ugyanazon borvidékhez tartoznak (90 százaléka nálunk 10 százaléka a szomszédban van), és mint ilyenek az uniós jogszabályok alapján földrajzi oltalmat élveznek.
A Bíróság döntéséről csütörtökön kiadott közlemény emlékeztet rá, hogy a Bizottság Szlovákia kérelmére a meghatározott termőhelyről származó minőségi boroknak az EU Hivatalos Lapjában 2006. február 17-én és 2007. május 10-én közzétett jegyzékeibe már felvette a „Vinohradnícka oblast Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést, ami tehát nem új.
A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékének közzététele helyébe azonban 2009. szeptember 1-től „a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása” (az E Bacchus nyilvántartás) lépett. Szlovákia közvetlenül az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (és földrajzi jelzések) elektronikus nyilvántartásának bevezetése előtt egy jegyzékben arra kérte a Bizottságot, hogy a „Tokajská,Tokajské,Tokajský vinohradnícka oblast” megjelölésre módosítson. Így ez a formula került be az új jegyzékbe.
2009. november 30-án azonban Pozsony ezúttal azt jelezte, hogy az új megjelölés tévedésből került így bejegyzésre, és valójában azon nemzeti jogszabályokban, amelyek alapján a jegyzékbe történő felvétel megtörtént, a „Vinohradnícka oblast Tokaj” megjelölés szerepelt. Brüsszel, miután meggyőződött arról, hogy a szlovák állítás megfelel a valóságnak (vagyis a kérdéses időpontban a szlovák jogszabályban valóban a „Tokaj” végződésű kifejezés szerepelt), a pozsonyi kérelemnek megfelelően módosította a nyilvántartásban szereplő adatokat.
Ezt a módosítást kifogásolta Magyarország, mégpedig a borokra vonatkozó, 2009. június 30-án elfogadott (és 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett) új szlovák jogszabályra hivatkozva, amelyben a „Tokajská vinohradnícka oblast” megjelölés volt feltüntetve. Budapest a törvényszékhez benyújtott keresetében, majd az elutasító ítélet után fellebbezésében azt kérte, hogy a Bíróság semmisítse meg a Bizottság által az E-Bacchus nyilvántartásba bevezetett „Vinohradnícka oblast Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölés bejegyzését.
A Bíróság mostani ítéletében először is – különösen a vitatott bejegyzés tartalma és jogi összefüggései alapján – kifejti, hogy az új borpiaci rendszer jogbiztonsági okokból egy átmeneti rendszerről rendelkezett a 2009. augusztus 1-je előtt a nemzeti jog, és ennek következtében az uniós jog alapján oltalom alatt álló bornevek oltalmának fenntartása érdekében.
A Bíróság rámutat, hogy e borneveknek az E Bacchus nyilvántartásba való bejegyzése semmilyen hatással nincs az e bornevek által az átmeneti rendszer alapján uniós szinten élvezett oltalomra. A Bizottság ugyanis nem biztosíthatott oltalmat, és nem dönthetett arról, hogy melyik bornevet kell az E Bacchus nyilvántartásba bejegyezni.
Következésképpen a Bíróság kimondta, hogy a Törvényszék nem követett el jogi tévedést annak megállapításával, hogy e bornevek az átmeneti rendszer alapján 2009. augusztus 1-je óta automatikusan oltalmat élveznek.
E körülmények között a Bíróság, miután emlékeztetett arra, hogy kizárólag az uniós intézmények által elfogadott, kötelező joghatások kiváltására irányuló rendelkezések támadhatók meg uniós bíróságok előtt, kimondja, hogy a vitatott bejegyzés nem minősül megtámadható aktusnak.
Végül Magyarország azon érvét illetően, miszerint az új szabályozás lehetővé teszi a számára, hogy keresetet nyújtson be a Bizottság által az E Bacchus nyilvántartásba tett bejegyzésekkel szemben, a Bíróság úgy határozott, hogy az átmeneti rendszer és az új oltalmi rendszer nem összehasonlítható, ezért azok eltérően kezelhetők.
Mindezek alapján a Bíróság Magyarország fellebbezését teljes egészében elutasította.
Hozzászólások (0)