Több munkalehetőség és magasabb bérek a diákoknak

Megosztás Tetszik

Összességében nagyságrendileg 30 százalékkal több új diákmunka pozíció volt idén, mint egy évvel ezelőtt, a minőségi munkát végző fiatalok bére pedig átlagosan 20 százalékkal emelkedett ebben az évben. Ráadásul egyre több plusz juttatásban részesítik őket a munkaadók, amire szükség is van, hiszen a diákok foglalkoztatásában is egyre inkább ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a főállású dolgozóknál: nőnek a munkát vállalók elvárásai, amelyekhez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, ha meg akarják őrizni versenyképességüket.

2021 folyamán fokozatosan futott fel a diákmunka iránti igény a hazai munkaadóknál. Az első negyedévre még erősen rányomta a bélyegét a Covid-járvány, a második negyedévben megindult a lassú növekedés, majd a nyári szezonban – párhuzamosan a vendéglátás és a turizmus beindulásával – nagymértékben erősödött a munkát vállalni kívánó diákok iránti kereslet – mondja Papp Nóra, a Work Force HR-szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

Összességében körülbelül 30 százalékkal több új pozíció volt elérhető a diákok számára, mint 2020-ban. A legnépszerűbb szektorok a vendéglátás, a turizmus és a rendezvényszervezés volt, de szektortól függetlenül azok a legkeresettebb munkakörök, ahol a diákok rugalmasan, a tanulmányaikhoz igazodva tudnak munkát vállalni, akár csak napi 2–3 órában. Különösen igaz volt ez a középiskolás korosztályra, amelynél a műszaki, lakberendezési és ruhaüzletekben való munkavégzés volt a legnépszerűbb. A felsőoktatásban tanulók már inkább azokat a pozíciókat preferálják, ahol érdemi szakmai tapasztalatszerzésre is lehetőségük van. Körükben az informatikai, banki, jogi, pénzügyi és HR területeken meghirdetett asszisztensi és gyakornok munkaköröknek volt a legnagyobb vonzereje. 

„Pénzügyi és szakmai tekintetben is rendkívül tudatosan döntenek az iskolaszövetkezeti tagjaink, és nagyrészt ugyanaz jellemző rájuk, mint a felsőoktatásból kikerült fiatal munkavállalókra. Ha valahol nem tudják az elvárásaiknak megfelelő lehetőséget biztosítani, rövid időn belül váltásban gondolkodnak. Többségük igen tudatosan menedzseli saját életét és készül a jövőre. Sokan aktív felhasználói a LinkedIn-nek is, ahol a fejvadászok a személyre szabott ajánlatokkal már az iskolapadokban ülő diákokat is megkeresik” – vázolja a tapasztalatokat Papp Nóra.

Növekvő kereslet, növekvő bérek

A minőségi diákmunka iránti megnövekedett kereslet az elérhető órabérekben is megmutatkozott. Az átlag órabérek nettó 1100-1300 forint körül mozognak, de egyes kiemelt pozícióknál az 1400-2100 forintos órabér sem ritka. Az emelkedés a tavalyi évhez képest átlagosan 20 százalékos volt, de bizonyos munkakörökben elérte a 30-40 százalékot is. A jól teljesítő diákok nem egy esetben a főállású munkavállalókhoz hasonlóan bónuszban részesülnek, utazási hozzájárulást is kapnak, sőt egyre több helyen a gyakornoki pozícióknál a Szép-kártya juttatás is megjelenik. 

Összességében a diákmunka piacán is egyre inkább érvényesülnek a teljes munkaerő-piacra jellemző trendek. A növekvő keresletre egyre kisebb kínálat jut: miközben mind több munkakört nyitnak meg a diákok számára, évek óta folyamatosan csökken a felsőoktatásban tanuló hallgatók száma.

„Ennek megfelelően a munkaadóknak is úgy kell tekinteniük a diák státuszú kollégákra, mint főállású munkavállalóikra. Ha meg akarják őrizni versenyképességüket, rugalmasan kell hozzáállniuk ehhez a foglalkoztatási formához, és ugyanazt az ösztönzőrendszert kell felajánlaniuk a számukra is. Ebbe beletartozik a versenyképes órabér, a tanulmányokkal összeegyeztethető munkaidőbeosztás – beleértve a home office lehetőségét is –, a mentori rendszer, az érdemi szakmai feladatok, integrálás a céges kultúrába, valamint a karrierút biztosítása ösztöndíjakkal, tehetségprogramokkal”, teszi még hozzá a szakember.