Tiltakozott a szomszéd az építkezés miatt, igazat adott neki a Kúria

Megosztás Tetszik

Nem tartották be az építtetők a zöldfelületi és beépítettségi előírásokat, megsértették a csapadékvíz-elvezetési szabályokat, amihez az érintett hatóság asszisztált. Beigazolódott a szomszéd ingatlannal rendelkező közvetlen érdeksérelme, ezért kereshetőségi joga is fennáll – mondta ki a Kúria a Kfv.VI.37.798/2017. számú ügyben.

Az alperes, mint építtető fennmaradási és továbbépítési kérelmet nyújtott be, az elsőfokú hatóság – többször megismételt eljárás eredményeként – hozott határozatában megadta az engedélyt. Az építéssel érintett ingatlan melletti ingatlannal rendelkező szomszéd fellebbezett, de a perben szintén alperes hatóság helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A hatóság álláspontja szerint a zöldfelületi mutató és a beépítettség kis mértékben tér el az engedélyezhető mértéktől, a minimális szabálytalanságokkal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért.

A szomszéd keresettel támadta az alperes határozatát, a közigazgatási és munkaügyi bíróság – megismételt eljárás eredményeként hozott – jogerős ítéletében kizárólag a csapadékvíz-elvezetés megoldására vonatkozó részében helyezte hatályon kívül a támadott határozatot, és ebben a körben új eljárásra kötelezte az elsőfokú hatóságot.

Az indokolásban a beszerzett szakvéleményre alapítottan megállapította, hogy a beépítettség és a zöldfelületi mutató az alperes hatóság határozatához képest nagyobb mértékben tér el az előírásoktól. Ugyanakkor kimondta, hogy az eltérések körében a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik. A megismételt eljárásra előírta a bíróság, hogy a hatóságnak olyan tervet kell megkövetelnie az építtetőktől, amely a felperesi ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használata mellett biztosítja a csapadékvíz elvezetését.

A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be a Kúriához, amely hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú hatóságot. Leszögezte: fennáll a felperes kereshetőségi joga a beépítettség és a zöldfelületi mutató körében, az eltérés nem jelentéktelen, ezért a fennmaradási és továbbépítési engedélyt – a becsatolt tervek alapján – jogszerűtlenül adta ki a hatóság.

Az új eljárásra előírta, hogy a beavatkozóknak olyan terveket kell becsatolniuk, melyek egyrészt a csapadékvíz elvezetése körében biztosítják a felperesi ingatlan megfelelő használhatóságát, másrészt betartják a beépítettségi és zöldfelületi előírásokat.