hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szünetel az egyéni vállalkozása? Így adhatja bérbe az üzletét

  • adozona.hu

Egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, a boltját bérbe adja az árukészlettel együtt. Kinek kell pénztárgépet üzemeltetnie, s kell-e összesítő nyilatkozatot küldeni a NAV-nak, illetve bejelenteni a bérbeadási tevékenységet? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértőnk válaszolt.

„Kereskedelemmel foglalkozó, másodállású egyéni vállalkozó körülbelül 3 éve nem folytatja a tevékenységet (gyermeket szült), a boltot bérbe adta, és csupán bérleti díjat számláz, valamint a közüzemi díjakat számlázza tovább a bérlőnek. Nem jelentette be a vállalkozás szüneteltetését a NAV-nak, mivel bérleti díjat számláz. Pénztárgépét kivonta a forgalomból. Ebben az esetben a fő tevékenységi körét módosítania kell bérbeadásra? Ha nem módosítja a fő tevékenységi körét kereskedelemről bérbeadásra, akkor a kiállított készpénzes bérleti díjas számlákról összesítő nyilatkozatot kell küldeni a NAV felé? A boltot az árukészlettel együtt adta át a bérlőnek, tehát nem számlázta ki, hanem a szerződésbe belefoglalták, hogy a bolt visszavételekor ugyanilyen leltár szerinti árukészlettel adják vissza neki az üzletet. (Konkrétan nincs leírva, hogy pontosan mikor jár le a bérleti szerződés.) Ez így szabályos?” – kérdezte olvasónk.

A 48/2013. számú NGM-rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azon tevékenységeket, amelyek folytatása esetén a vállalkozó csak online pénztárgép használatával tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének. Ez alól az érintettek akkor mentesülhetnek, ha bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket valamennyi értékesítésük esetében számla kiállításával teljesítik [áfatörvény 166. § (2) bekezdése és 178. § (1a) bekezdés]. E körre vonatkozóan írja elő a jogalkotó a kérdésben hivatkozott adatszolgáltatási kötelezettséget (PTGSZLAA adatlap). Ide tartozna a kiskereskedelmi tevékenység is.

A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt azonban az egyéni vállalkozó ezt a tevékenységet sem személyesen, sem segítő családtag, vagy alkalmazott bevonásával nem folytatja. Pénztárgépet a kereskedelmi tevékenységet a saját nevében, saját adószáma alatt folytató bérlőnek kell üzemeltetnie.

Az ingatlan-bérbeadás (kivéve a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatást) nem tartozik a fentebb említett mellékletben felsorolt tevékenységek körébe, így nem merül fel online pénztárgép használatának kötelezettsége, és következésképpen a szóban forgó adatszolgáltatási kötelezettség sem.

A bérbeadói tevékenységet – mint jelenlegi főtevékenységet – azonban be kell jelenteni az adóhatósághoz. Az adatlapon (15T101E) arra a kérdésre is választ kell adnia az érintettnek, hogy a bérbeadást egyéni vállalkozói minőségében, vagy attól függetlenül, magánszemélyként kívánja végezni. (Ez utóbbi esetben is a vállalkozói adószámát kell használnia, így a bérbeadásról számlát, nyugtát kell kiadnia).  Jelen esetben egyéni vállalkozói minőségében folytatja a bérbeadást a magánszemély, mivel a bérbe adott ingatlan az egyéni vállalkozói tevékenységébe tartozó vagyon.

A kérdésben említett szerződési kikötéseknek nincs polgári jogi akadálya, de tudni kell, hogy a bolttal együtt átadott árukészlet nem része úgy a bérbe adott ingatlannak, mint mondjuk a polcok vagy a hűtőpult.

Az szja-törvény 10. számú melléklet I/6. pontja alapján az árukészlet aktuális piaci értékét az egyéni vállalkozó bevételeként kell figyelembe venni, amennyiben azzal kapcsolatban bármely évben költséget számolt el. Feltehetőleg az áru beszerzésekor a vállalkozó elszámolta a felmerülő költségeket és az az áfát is levonta, illetve megillette a vállalkozót az adólevonás joga (az ügylet megítélésén nem változtat az, ha az adólevonási jogával nem élt a vállalkozó).

Az szja-törvény szerint megoldás lehet, ha a költségeit a vállalkozó csökkenti a szóban forgó készlet beszerzési árával, akkor mentesülhet az előzőek szerinti bevételként történő elszámolás alól. Az áfatörvény 11. paragrafusának (1) bekezdése alapján azonban a készlet vállalkozásból történő kivonása miatt – a készlet piaci értékét adóalapnak tekintve – áfát kell fizetni. Az áfát a bérlő átvállalhatja.

A készletről számlát kell kiállítani („árukészlet ingyenes átadása”) a bérlő felé azzal, hogy arra vonatkozó információt is fel kell tüntetni rajta, hogy az áfát a „vevő” (a bérbevevő) átvállalja-e, vagy sem (azaz „Pénzügyileg csak az áfa teljesítendő” vagy „Pénzügyi teljesítést nem igényel”).

Amennyiben a bérlő átvállalja az áfát, úgy élhet a levonási jogával, az áfatörvény további feltételeinek teljesülése mellett. A bolt visszavételekor – a jelenlegi szabályok mellett – ugyanez lesz a helyzet az árukészlettel, csak fordítva, azaz a bérlő teljesít az áfatörvény szerint ingyenes termékátadást.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink