Szülési szabadság: elégedetlen a magyar joggal az Európai Bizottság

Megosztás Tetszik

A szülési szabadságról szóló irányelv maradéktalan átültetésére szólította fel a héten az Európai Bizottság Budapestet. A testület szerint Magyarországon úgy vették át az irányelvet, hogy az a megengedettnél nagyobb teret nyit például a várandós nők hátrányára a nemek alapján történő eltérő bánásmód előtt.

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy helyesen és maradéktalanul hajtsa végre a foglalkoztatás és a munkavégzés területén a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós irányelvet és a szülési szabadságról szóló irányelvet.

Ahogy arról Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is említést tett a Magyarországról szerdán az Európai Parlamentben tartott plenáris vitán, a mulasztás a testület szerint hátrányos megkülönböztetést jelent a munkafeltételeket illetően a várandós vagy szoptató munkavállalókkal szemben.

Az egyenlő bánásmódról szóló irányelv értelmében az uniós országok csak szigorú feltételek mellett engedélyezhetnek a nemek alapján való eltérő bánásmódot. A magyar jog azonban a Bizottság szerint az irányelv által engedélyezettnél jóval tágabb mértékű eltérést állapít meg a nemen alapuló megkülönböztetés tilalmától. A szülési szabadságról szóló irányelv leszögezi, hogy a munkaadók kötelesek úgy módosítani a várandós vagy szoptató munkavállalók munkafeltételeit, hogy azok ne veszélyeztethessék egészségüket vagy biztonságukat. A magyar jog azonban megint csak Brüsszel véleménye szerint nem rendelkezik e kötelezettségről egyértelműen és általános érvénnyel.

A Bizottság 2016 szeptemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, de a magyar hatóságok által adott válasz egyelőre nem oldotta meg sikeresen a két problémát.

Mint a Bruxinfo forrásai rámutattak, a magyar jogszabály a munka jellegétől függően, azzal arányosan lehetőséget ad a nemek közötti eltérő bánásmódra. Brüsszelben úgy látják, hogy e rendelkezés miatt a munkaadó bizonyos körülmények között elbocsáthat várandós nőket, vagy diszkriminációt alkalmazhat velük szemben.

A másik kifogás, hogy Magyarország a testület szerint nem megfelelően ültette át a munkakörülményekről szóló uniós jogot, és amiatt fennáll annak a kockázata, hogy a várandós és szoptató munkavállalók nem megfelelő munkakörülmények közé kerülnek.

A kötelezettségszegési eljárás ezzel a második szakaszba lépett (indoklással ellátott vélemény kiküldése). Budapestnek két hónapja van az aggályok orvoslására, illetve a Bizottság meggyőzésére, mielőtt az Európai Bíróság előtt landolhat az ügy.