Szópárbaj Magyarország uniós elmarasztalásáról

Megosztás Tetszik

Az EP állampolgári jogi szakbizottságának kormánypárti és ellenzéki magyar tagja is biztosra veszi, hogy a LIBE hétfőn megszavazza a 7. cikk szerinti eljárás Magyarországgal szembeni elindítását kezdeményező Sargentini-jelentést, amiről szerdán vitatkoztak a már sokszor hallott pro- és kontra érveket felsorakoztatva a képviselők.

A június 25-ei szavazás előtti utolsó vitáját tartotta szerdán 45 percben az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága a Magyarországról készült jelentésről, amelynek szerzője Judith Sargentini, holland zöldpárti képviselő.  A néhány éles szópárbajt hozó vitát követően mind Gál Kinga, a LIBE bizottság kormánypárti alelnöke, mind pedig annak szocialista és demokrata frakcióhoz tartozó tagja, Niedermüller Péter biztosra vette, hogy a „baloldali többségű” szakbizottság hétfőn megszavazza a Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikke (első paragrafusa) szerinti eljárás elindítását kezdeményező jelentést, úgy ahogy azt a jelentéstevő is javasolja.

Az EP plenárisa előreláthatóan csak szeptemberben szavaz majd a jelentésről, de akkor már a jelen lévő képviselők kétharmadának (vagy az összes képviselő felének) a szavazatára lesz szükség ahhoz, hogy az EP megnyomja az indítógombot.

A még április végén bemutatott jelentéstervezet arra a következtetésre jutott, hogy teljesülnek azok a feltételek, amelyek az eljárás elindítását indokolják. A LIBE mellé négy másik parlamenti szakbizottság is készített jelentést, amelyeket a fő jelentéshez csatolnak. Mindegyik a 7. cikk aktiválását szorgalmazza.

Mint a szerdai szakbizottsági vitán elhangzott, a képviselők összesen 263 módosítóindítványt terjesztettek be a jelentéshez, amelynek majdnem a felét (szám szerint) 130-at magyar néppárti képviselők jegyeztek. Ezekből próbált meg a holland jelentéstevő és az árnyék-jelentéstevők 50 kompromisszumos módosítót összegyúrni. Mint kiderült, nem túl nagy sikerrel, miután a magyar kormánypárti képviselők visszavonták a kompromisszumos szöveghez hozzáfűzött módosítóikat, mivel Gál Kinga szerint érdemi észrevételeik ellenére tartalmilag vagy nem változott a szöveg, vagy még az eredetinél is negatívabb lett.

Erről aztán élénk vita bontakozott ki a LIBE-szakbizottság előtt. „Fejben már a szavazás előtt eldőlt az ítélet. Ez egy politikai, ideológiai küzdelem része” – vélekedett a magyar fideszes képviselő, aki szerint Magyarországot azért büntetik, mert „nem tudnak beletörődni abba, hogy az ország nem akar illegális migránsokat beengedni”.

A LIBE magyar alelnöke azt is kifogásolta, hogy a jelentés részben már lezárt ügyeket vet a kormány szemére, részben pedig olyan ügyek miatt tör pálcát a kormány feje felett (például a minimálbérek, vagy minimálnyugdíjak és szociális kérdések), amelyek nemzeti és nem uniós hatáskörbe tartoznak. Judith Sargentini erre úgy reagált, hogy kezdettől fogva tudvalevő volt, hogy az országról készülő átfogó jelentés nem csak a közösségi jog hatáskörébe tartozó kérdéseket fedi majd le, hanem annál szélesebben merít.

Gál Kinga arra is emlékeztetett, hogy a jelentés figyelmen kívül hagyja azt, hogy a kötelezettségszegési eljárások számát illetően és az igazságügyi eredménytábla tanúsága szerint is Magyarország egyáltalán nem tér el az uniós átlagtól. „Ilyen alapon bármelyik új tagállam ellen elindíthatnák a 7. cikk szerinti eljárást” – mondta.

Judith Sargentini és több más felszólaló is nehezményezte, hogy az Országgyűlés nem várta meg a Stop Soros törvény és az alkotmánymódosítás megszavazásával a Velencei Bizottság péntekre előrejelzett véleményének nyilvánosságra kerülését az előbbi törvényről. „Ez egy szomorú nap” – vélekedett a holland zöldpárti képviselő, aki mindennek fényében még a hétfői szavazás előtt aktualizálni kívánja a kompromisszumos szövegmódosítókat.

Szájer József, magyar néppárti képviselő „valótlanságokra alapozott vádiratról” beszélt, és nehezményezte, hogy 13 hozzászólóból tízen „Magyarország ellen szóltak fel” és csak hárman fogták Budapest pártját a vitában, ráadásul úgy, hogy miközben az előbbieknek 22, addig az utóbbiaknak csak 8 perc jutott álláspontjuk kifejtésére. „És ezt nevezik tisztességes eljárásnak?” – mondta Szájer, mire Claude Moraes, a LIBE szakbizotság brit munkáspárti elnöke emlékeztette, hogy mindenki kapott szót, és azt mondta, „ha kevesli a támogatóikat és egyáltalán van ilyen, akkor hozza őket magával”. 

A Denokratikus Koalíció képviselője, Niedermüller Péter „nagyon kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak és objektívnek” nevezte Judith Sargentini jelentését.

A jelentésről szóló vita legalább annyira megosztotta a lengyel képviselőket, mint a magyarokat. Michal Boni, a néppárti frakció ellenzéki tagja szorgalmazta, hogy a szakbizottság példás szigorral járjon el, és világos üzenetet küldjön, miközben Marek Jurek (Európai Konzervatívok és Reformerek), lengyel kormánypárti képviselő felelőtlen és szándékos kísérletnek nevezte a jelentést, és úgy vélte, hogy aki az EU egysége mellett áll, annak a dokumentum ellen kell szavaznia.

Boni, Christine Vergiat, az Egyesült Baloldal frakció tagja és Niedermüller Péter (Szocialisták és Demokraták) egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a jelentés nem Magyarország és a magyar nép ellen szól, hanem annak kormányát bírálja.