adozona.hu
Szilárd teljesítményt, de sok negatívumot lát a magyar gazdaságban továbbra is az EB
//test-adozona.hu/altalanos/Szilard_teljesitmenyt_de_tovabbra_is_sok_ne_Z0U3AL
Szilárd teljesítményt, de sok negatívumot lát a magyar gazdaságban továbbra is az EB
Változatlanul szilárdnak tartja a magyar gazdaság teljesítményét szerdán közzétett éves országspecifikus jelentésében az Európai Bizottság, amelynek részletekbe menő elemzése ugyanakkor nem fukarkodik a negatív jelzőkkel többek között a termelékenységet, a szabályozói környezetet, a közbeszerzés átláthatóságát és a korrupciós kockázatokat illetően.
„A magyar gazdaság meglehetősen jól és szilárdan teljesít” – húzta alá a BruxInfónak adott nyilatkozatában Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke abból az alkalomból, hogy a testület a 2017-es európai szemeszter keretében közzétette országspecifikus makrogazdasági jelentéseit.
Az összesen 57 oldalra rúgó elemzés – amiről még a véglegesítését megelőzően idén először a magyar kormánnyal is konzultált a Bizottság – a múlt heti gazdasági előrejelzéshez hasonlóan pozitív képet fest a hazai makrogazdasági folyamatokról, aláhúzva, hogy a GDP 2016-ban reálértékben túlszárnyalta a válság előtti tetőpontot. A testület ugyanakkor úgy véli, hogy a gazdaság növekedési potenciálja 1 teljes százalékponttal még mindig alacsonyabb, mint a válság (2008) előtt volt.
A Bizottság a munkaerőpiac helyzetében további javulást lát, de megítélése szerint egyre több jel utal a munkaerőhiányra. A munkanélküliség a válság előtti szintre esett vissza a gyorsan növekvő aktivitási ráta ellenére. A munkaerőpiaci kínálat is nőtt a szociális segélyekre, a korai nyugdíjra és a kötelező nyugdíjkorhatár megemelésére vonatkozó szigorító intézkedések hatására. A dokumentum ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő hiánya jellemez több szektort is, és a cégeknek egyre nehezebb betölteniük a megüresedő helyeket.
A 2016-os számottevő visszaesést követően a Bizottság a beruházások fokozatos növekedésére számít, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a bankok visszafogott hitelezése még mindig akadályozza a magánberuházásokat, amiben a testület szerint a szabályozói és az adókörnyezetben bekövetkező gyakori változások, és az intézményi háttér gyengeségei is szerepet játszanak.
„A hitelállomány növekedése még nem elég erős ahhoz, hogy támogassa a gazdasági növekedést” – állapítja meg a brüsszeli elemzés, hozzátéve, hogy a költségvetési politika körültekintő volt, de a fiskális politika alapállása várakozások szerint expanzívvá válhat, kockázatokat jelentve ezzel a középtávú adósságcsökkentésre. A Bizottság megállapítja, hogy a 2011-ben elért rekordmagasságú szint óta a GDP-arányos államadósság folyamatosan csökkent, és hozzájárult az ország pénzügyi stabilitásának a javulásához.
„Költségvetési kiigazítás nélkül azonban a strukturális egyenleg romlása (a testület ezt jósolta múlt heti előrejelzésében – lásd részletesen a BruxInfo vonatkozó cikkét) veszélybe sodorhatja az adósság folyamatos csökkentésére vonatkozó cél elérését középtávon” – figyelmeztet a testület.
A Bizottság az előző évekhez hasonlóan azt is megállapítja, hogy hazánk csak korlátozott előrehaladást ért el az európai szemeszter keretében hozzáintézett országspecifikus ajánlások teljesítésében. Valdis Dombrovskis ezt a kritikát azzal árnyalja, hogy Magyarország nem lóg ki a sorból, mert a tagállamok többségéről elmondható, hogy csak bizonyos ajánlásokat teljesítenek, vagy korlátozott a teljesítés.
Ami a tavalyi ajánlásokat illeti, a Bizottság bizonyos haladást lát az alacsony jövedelműeket terhelő adók enyhítésében, ugyanakkor csak korlátozott eredményekről beszél az egyes szektorokat terhelő különadók csökkentésében, és a közbeszerzéseknél az átláthatóság és a verseny növelése terén. Utóbbi nagyrészt az e-közbeszerzés kifejlesztésének és megvalósításának késésével hozza összefüggésbe.
Brüsszel szerint némi előrehaladás történt a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítése és az egyéb aktív munkaerőpiaci intézkedések megerősítése terén. Korlátozott haladást lát a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások megfelelőségének javításában és a támogatottak körének felülvizsgálatában; valamint az oktatás eredményeinek és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák inkluzív többségi oktatásban való részvételének a javításában.
Ami az EU2020-as stratégia céljainak elérését illeti, a Bizottság kedvezőnek látja a helyzetet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, a megújuló energiák részarányának növelésében, a felsőfokú oktatásban és a foglalkoztatási szint alakulásában. Több erőfeszítésre van ugyanakkor szükség a K+F kiadások növelésében, a korai iskolaelhagyók és a szegények számának csökkentésében.
Összességében az elemzés megállapítja, hogy tovább erősödött Magyarország külső és belső pénzügyi egyensúlya, a devizaalapú hitelek forintosításával pedig sikerült felszámolni a legfőbb rendszerszintű kockázatot.
A bankrendszer is számottevően megszilárdult az elmúlt két évben. A javuló gazdasági környezet és a banki különadó csökkentése növelte a szektor nyereségességét. A Bizottság a rosszul teljesítő hitelek még mindig jelentős számát és főleg a vállalati szférában a piaci finanszírozás fellendítését tartja a legnagyobb kihívásnak.
A jelentés aggódva jegyzi meg, hogy a vállalatok alacsony beruházási aktivitása visszafogja a termelékenység növekedését, és ezen keresztül a versenyképességet és a potenciális növekedést is. „A termelékenység javulása nélkül fennáll a veszély, hogy Magyarország középtávon veszíteni fog a versenyképességéből” - mutat rá a jelentés, hozzátéve, hogy a minimálbérek közelmúltbeli emelése a magasabb termelékenységű munkahelyek felé való elmozdulást hivatott elősegíteni. A Bizottság szerint probléma, hogy nem eresztett mély gyökereket, különösen a hazai tulajdonú cégeknél az innováció. „A szolgáltatásoknál, így a kiskereskedelemben fennálló szabályozói korlátok a piaci dinamika visszafogásának és a beruházások akadályozásának irányába hatnak” - olvasható a dokumentumban.
Bár a közelmúltban elfogadott adóintézkedések helyes irányba tartanak, a Bizottság továbbra is kihívásokat lát az adórendszerben. A teljes adóterhelés GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország még mindig rosszabbul áll a szomszédjainál, jóllehet a tb-befizetések és a társasági adó csökkentése 1,5 százalékponttal csökkentette az adóterhelést. A 2013 óta hanyatló trend dacára az Európai Bizottság úgy látja, hogy az ágazati különadók még mindig túlbonyolítják az adórendszert és rombolják a befektetői bizalmat.
A számottevő javulás ellenére a testület szerint a magyar munkaerőpiacnak még mindig kihívásokkal kell szembenéznie. Az első számú aktív munkaerőpiaci politikát továbbra is a közmunkaprogramban látják Brüsszelben. Arra is rámutatnak, hogy miközben bizonyos szegénységi mutatók a válság előtti szintre süllyedtek, de még mindig magasak más EU-tagállamokkal összevetve. A jelentés szerint a gyerekek és a romák körében csökkent a szegénység, de még így is magas szinten van, és a szociális és a munkanélküli segélyek még mindig korlátozottak, legyen szó a mértékükről és a lefedettségről.
Az alapképességek elsajátítása terén Magyarország még mindig elmarad a nemzetközi sztenderdektől – állítja a jelentés, hozzátéve, hogy a tanulók szociális-gazdasági hátterének az oktatásra gyakorolt hatása az egyik legjelentősebb az EU-ban. „A hátrányos helyzetű gyermekek, különösen a romák bizonyos iskolákban való koncentrációja szignifikánsabbá vált. Az elemzés azt is megemlíti, hogy a lakosság viszonylag rossz egészségi állapota és az egészségügyi ellátáshoz való nem egyenlő hozzáférés is érezteti hatását a munkaerőpiaci részvételen.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hazai intézményrendszer gyengeségei negatív hatást gyakorolnak az üzleti környezetre és a gazdaság növekedési potenciáljára. „Az instabil szabályozói környezet egyike az üzleti tevékenység előtt tornyosuló legnagyobb akadályoknak Magyarországon. A költségvetési folyamat átláthatósága és kiszámíthatósága továbbra is korlátozott. A közbeszerzést még mindig a korlátozott verseny és átláthatóság jellemzi. A korrupciós kockázatok magasak, és szembetűnő elégtelenségek vannak a jelenség kezelését célzó intézkedések terén” - állapítja meg országjelentésében a Bizottság.
A testület részben a mostani jelentés és a májusban napvilágot látó tavaszi gazdasági előrejelzés alapján tesz majd új országspecifikus ajánlásokat a 2017-es európai szemeszter keretében Magyarországnak.
A Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra 13 uniós tagállamnál beazonosított makrogazdasági egyensúlyhiányok korrigálásáról szóló jelentését is. Évek óta ez volt az első alkalom, hogy hazánkról nem készült ilyen jelentés, mert a Bizottság jelenleg nem lát olyan egyensúlyi hiányokat nálunk, amelyek közbeavatkozást igényelnének.
Hozzászólások (0)