Szigorú szabályozás alatt a vezetői bérek és juttatások

Megosztás Tetszik

Az állami tulajdonú cégek többsége annak ellenére, hogy részben közfeladatokat lát el, nagymértékben piaci, profitorientált tevékenységet végez, vagyis nem az adófizetők pénzéből finanszírozza a felsővezetők jövedelmét. Az állami- és magántulajdonú cégek felsővezetőinek javadalmazásában jelentősek a különbségek – írja a Heti Válasz Online. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint az állami tulajdonban lévő társaságok vezetőinek alapbére rendkívül szigorú szabályozás alatt áll, a prémiumok kifizetése pedig meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött.

A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok első számú vezetőinek alapbére szigorú jogi szabályozás alatt áll, az ún. Takarékos törvény alapján megalkotott Javadalmazási Mintaszabályzat rögzíti. A részben vagy teljesen állami tulajdonú társaságok bérezési rendszere úgy lett kialakítva, hogy a versenyszféránál alacsonyabb alapbér mellett a munkavállalók - nem csak a vezetők - a társaság érdekeit szolgáló, ösztönző feladatok teljesítéséért részesülnek prémium vagy mozgóbér kifizetésében a kitűzött cél teljesítésének arányában.

„A többségi, állami tulajdonú társaságok esetében a néhány nemzetgazdasági és stratégiai szempontból is kiemelt vállalat felsővezetőjének alapbérétől eltekintve nem jellemző a Javadalmazási Szabályzatban meghatározott 2 millió forintos bérplafon kihasználtsága. Az MNV Zrt. portfóliójába tartozó társaságok első számú vezetőinek átlagos alapbére jelenleg a bruttó 750 ezer forintot sem éri el.” – reagált a Heti Válasz online cikkére Sebők Marianna az MNV Zrt. humánpolitikai és szervezetfejlesztési igazgatója.

Az MNV Zrt. szakembere szerint fontos hangsúlyozni azt is, hogy a szóban forgó társaságok amellett, hogy a társadalom számára nélkülözhetetlen közfeladatokat látnak el, a legnagyobb foglalkoztatónak számítanak: több mint százezer magyar munkavállaló és több tízezer magyar család megélhetését biztosítják. A legnagyobb foglalkoztatók, mint például a Magyar Posta 32 500, a MÁV Zrt. és leányvállalatai 37500, a Volán társaságok 19 000, a víziközmű szolgáltatók közel 5500, az MVM Magyar Villamos Művek pedig közel 8000 munkavállalót foglalkoztatnak. Az ún. rehabilitációs társaságok ma már több mint 10 500 megváltozott munkaképességű munkavállalónak biztosítanak munkalehetőséget.

„A premizálási rendszer ösztönző rendszerként működik mind a vezetők, mind az egyéb munkavállalók körében. A társaságok jelentős része nem a központi költségvetésből gazdálkodik, hanem profitorientált módon gazdasági tevékenységet folytat, vagyis a prémium egy része kizárólag a sikeres és eredményes működés tekintetében realizálódik. Az ösztönző rendszerek kialakítása a hosszú távú eredményesség biztosításához illetve az átláthatóbb gazdálkodáshoz járul hozzá. ” – tette hozzá a szakember.

Az MNV Zrt. és a vagyonkezelésébe tartozó állami vállalatok menedzsmentje ma már zömében versenyszférából érkezett kiváló szakemberekből áll, akik sikerrel alkalmazzák a piaci technikákat. A vagyonkezelő részéről még a nonprofit társaságok esetében is elvárt az eredményes gazdálkodás. A társaság 2010 júliusa óta prémiumfeladatokon keresztül arra ösztönzi a társaságok vezetőit, hogy korábban keletkezett veszteségeiket csökkentsék. Az MNV Zrt. intézkedéseinek köszönhetően sikerrel zajlik a stratégiai jelentőségű társaságok átalakítása, vagy ma már például a kutatóintézetek is képesek állami támogatás nélkül, nyereségesen működni.