Szigorítanák a gazdasági társaságok adatkiadását

Megosztás Tetszik

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szerződésben foglalt adatkiadásának szigorítását foglalta a jövő évi költségvetést megalapozó törvények mellékletébe egy módosító javaslattal az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön. A változtatást az ellenzék életesen bírálta, ugyanakkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke támogatta azt.

A módosítás értelmében a nukleáris üzemanyag-szállítással vagy nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos üzleti, pénzügyi vagy műszaki adatokat 30 évre lehetne titkosítani, ahogy a villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi szerződések mennyiségi vagy áradatait, a lekötött kapacitások mennyiségét is.

Villamos- és hőenergia-értékesítési adatok, földgáz-kereskedelmi ügyletek, az azokkal kapcsolatos belső szabályozó dokumentumok, döntéstámogató adatok vagy földgáztárolással kapcsolatos ár- és kapacitáslekötési adatok kiadása 15 évre tartható vissza, míg például az átviteli rendszerirányítási tevékenység adatai tíz évre.

Az ülésen az ellenzék részéről elhangzott: a tárgykörben több adatkikérési pere is folyamatban van, melyeket első fokon meg is nyert. Ezen adatkorlátozások mellett a MET „gázoffshore-botránya” sem került volna napvilágra. Visszamenőleges hatályú és túlzott a korlátozás.

Egy másik pontosítás értelmében jövőre is kaphatnak költségvetési támogatást azok az óvodák, amelyek kevesebb mint nyolc, de legalább hat órát nyitva tartanak egy nap. Fodor Gábor (független) elmondta, a támogatás megvonásának korábbi tervét a Waldorf-intézmények elleni támadásnak értékelte, Banai Péter Benő azonban kijelentette, szerintük a családok érdeke az, hogy legalább nyolc órán át elhelyezhessék gyermekeiket az intézményekben.