adozona.hu
Szerződött vállalkozó alvállalkozójának adótartozása
//test-adozona.hu/altalanos/Szerzodott_vallalkozo_alvallalkozojanak_ado_I7L33L
Szerződött vállalkozó alvállalkozójának adótartozása
Számonkérhető-e egy vállalkozáson, ha az alvállalkozó, vagy annak alvállalkozója nem tartja be a jogszabályokat? Milyen speciális jogi vonatkozása van, ha ez a cég személy- és vagyonvédelemmel foglalkozik, mit néz ilyenkor a NAV? Olvasói kérdésre dr. Magyar Attila a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: ügyvezetőnk tudni szeretné, hogy számonkérhető-e a cégünk abban az esetben, ha az őrzés-védelemre szerződött cég további alvállalkozót alkalmaz a szolgáltatás teljesítéséhez (mi nem tudjuk ki az, nem jelentette be), és az alvállalkozó feketén foglalkoztat munkavállalókat (amit szintén nem tudunk, mert honnan is tudnánk), vagy esetleg nem fizet áfát. Hogyan tudunk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy az ilyen esetekben megvédhessük a céget az esetleges hátrányos következményektől? Ilyen esetben ennek ránk nézve milyen hátrányos következménye lehet, ha egyébként mi mindent megteszünk azért, hogy minden szabályosan történjen.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A kérdése megválaszolásához mindenekelőtt röviden ki kell, hogy térjek a személy- és vagyonvédelemi szolgáltatásokra vonatkozó speciális előírásokra. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt.) 14. §-a szerint a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjével szerződött személy és vagyonvédelmi vállalkozás kizárólag akkor vehet igénybe a szolgáltatás teljesítéséhez alvállalkozót, ha ehhez a megrendelő hozzájárult. A hozzájárulás megadásának egyértelműen ki kell derülnie a szerződésből, és további követelmény, hogy a szolgáltatásba bevonni kívánt alvállalkozó megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát és a megbízás tárgyát is rögzíteni kell.
Az adózóna „Áfa –speciális esetek” című kiadványát 10 százalék kiadóikedvezménnyel vásárolhatja meg. |
Nem elég tehát az – a más tárgyú szerződéseknél általánosan használt – formula, miszerint a vállalkozó további alvállalkozót jogosult bevonni a teljesítésbe. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha a személy- és vagyonvédelmi vállalkozó a megrendelő által már elfogadott alvállalkozó helyett másik alvállalkozót kíván a szolgáltatás során igénybe venni: a megrendelő kifejezett hozzájárulását ebben az esetben is írásban kell rögzíteni. További előírás, hogy a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatásba bevont alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást vagy a megrendelővel szerződött vállalkozás saját maga látja el, vagy pedig a vállalkozás és az alvállalkozója együttesen teljesít. Az Svzmt. szabályainak betartása esetén nem fordulhat elő olyan eset, amelyet a kérdésében vázolt, vagyis az, hogy a megbízottja úgy vesz igénybe alvállalkozót, hogy azt önökkel mint megrendelővel nem hagyatta előzetesen jóvá.
A kérdésére rátérve: az Szvmt. természetesen nem tartozik az adójogszabályok közé, de annak betartása – a NAV friss ellenőrzési gyakorlata, valamint egy személy- és vagyonvédelmi tárgyú ügyben született, Európai Bíróság által hozott ítélet fényében – mégis jelentőséggel bír. A joggyakorlat mai állása szerint kizárólag az Szvmt. szabályainak megsértésére hivatkozással a NAV nem tehet a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjére nézve hátrányos megállapítást (tipikusan az igénybe vett vagyonvédelmi szolgáltatás után levont áfa elvitatását). Ugyanakkor az Szvmt szabályainak megsértése olyan szempont, amelyet az adózótól észszerűen elvárható körültekintés tanúsítása körében – az alábbiak szerint – értékelni lehet.
Az Európai Bíróság – és ennek nyomán a Kúria is – számtalanszor kimondta az ítéleteiben, hogy az adózóktól nem lehet általános jelleggel megkövetelni, hogy ellenőrizzék a partnereik jogkövető magatartását, adókötelezettségeik teljesítését. Az viszont minden adózóval szemben elvárás, hogy tanúsítsa azt az adott helyzetben észszerűen elvárható körültekintést, ami mellett elkerülheti, hogy más szereplők által elkövetett adókijátszásnak legyen részese. Ha az adózó ilyen módon járt el és az adott ügylet ténylegesen megvalósult, akkor a más által elkövetett adókijátszás miatt vele szemben nem tehető negatív megállapítás. Arra nézve, hogy mi tartozik az észszerűen elvárható körültekintés körébe (vagyis: mit kell ellenőrizni, milyen módon kell vizsgálni és ezt hogyan kell dokumentálni) nincs általános szabály: az Európai Bíróság is azt mondta ki, hogy az észszerűen elvárható körültekintés esetről esetre vizsgálandó. Fő rendező elvként azt lehet kiemelni, hogy:
a) a passzivitás – vagyis a partner által tett nyilatkozatok, szolgáltatott adatok egyszerű elfogadása – nem tekinthető kellő körültekintésnek;
b) az adott szolgáltatásra vonatkozó speciális jogszabályi előírások – mint pl. az Szvmt. – megsértése olyan körülménynek minősül, ami fokozottabb óvatosságot tesz szükségessé. Ebben az esetben észszerűen elvárható körültekintéshez további lépéseket kell tenni.
Általánosságban elmondható, hogy a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatások adózási vonzatának ellenőrzése során az adóhatóság figyelembe veszi a szolgáltatást nyújtó vállalkozás bejelentett foglalkoztatotti létszámát (abból a szempontól, hogy volt-e elegendő személyi erőforrás a szolgáltatás ellátásához), a vállalási díjat (abból a szempontból, hogy az fedezetet nyújthat-e a vállalkozó oldalán az adó- és járulékfizetésre), továbbá az alvállalkozó igénybevételével kapcsolatos – Szvmt. szerinti – speciális rendelkezések betartását.
Ha a NAV arra jut, hogy a vállalkozó (és az alvállalkozója) a bejelentett létszámmal az adott szolgáltatást nem láthatta el, ráadásul a vállalási díj számszakilag kérdésessé teszi a vállalkozóra/alvállalkozóra háruló adó- és járulékkötelezettségek megfizetését, ha azt tapasztalja, hogy az alvállalkozó maga is további alvállalkozót vett igénybe, a teljesítési láncban pedig valahol adóhiány keletkezik, akkor végső soron kiemelten ellenőrzi a megrendelőt is. Ilyenkor a gyakorlat szerint a megrendelőt nyilatkozattételre hívják fel, amelyben részletes – az ügyletet, partnert (partnereket) átfogóan érintő – információkat, alátámasztó adatokat, bizonylatokat kérnek a partnerrel és a szolgáltatással kapcsolatban. Ebben az esetben a megrendelőnek elemi érdeke, hogy a tőle elvárható körültekintést alá tudja támasztani. Ennek elmaradása esetén nem zárható ki, hogy a NAV a megrendelővel szemben is adóhiányt, késedelmi pótlékot és adóbírságot állapítson meg.
A kérdésével kapcsolatban ennél pontosabb válasz csak az ügy tényeinek, körülményeinek részletes ismeretében adható.
Hozzászólások (0)