Szentek utalták a pénzt

Megosztás Tetszik

A Vatikán Pápai Bizottsága nemrég szavazta meg azt az új törvényt, amely a városállam pénzügyeinek átláthatóságát és felügyeletét hivatott a nemzetközi szabályozásokkal összhangba hozni.A törvény megszületését a Vatikán bankja, az Istituto per le Opere di Religione (továbbiakban: IOR – Vallási Műveletek Intézete) körüli botrányok tették sürgetővé - írja a kitekintő.hu.

Ferenc pápa augusztus 8-án tett motu propriója (azaz a Pápa saját indíttatásból született rendelete) eredményeként elfogadott 18-as számú törvény megerősíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó eddigi szabályrendszert, figyelembe véve a Pénzügyi Nemzetközi Akciócsoport és az Európai Unió ajánlásait.

Ez a lépés elsősorban azért figyelemreméltó, mert az elmúlt pár évben a pápai állam előszeretettel hivatkozott függetlenségére, amelynek folytán a közösségi irányelvek nem feltétlenül vonatkoztak rá. Emiatt volt bevett szokás például, hogy a pénzügyi tranzakcióknál a megbízó nevének, a megbízás céljának és jellegének pontos megjelölése helyett szentek nevét vagy egyszerűen csak az IOR-t tüntették fel.

Célkeresztben a szentszék

Habár a Vatikán Bankja körül mindig is Dan Brown-könyvbe kívánkozó legendák keringtek, az elmúlt években az IOR kifejezetten az olasz ügyészég céltáblájára került, mégpedig nem véletlenül.

2010-ben vizsgálat is indult pénzmosás és adócsalás gyanúja miatt a pénzintézet, valamint annak az éppen egy éve kinevezett elnöke, Ettore Gotti Tedeschi és egyik munkatársa, a vezérigazgatói pozíciót betöltő Paolo Cipriani ellen. Az olasz pénzügyőrség ekkor 23 millió euró gyanús pénzt le is foglalt.

Az akkor pápai székben ülő XVI. Benedek indítványozására megszületett az az intézmény, ami minden jogállamban garanciája a bankok törvényes működésének: egy saját pénzügyi felügyeleti szerv, jelen esetben a vatikáni Pénzügyi Információs Hatóság, az Autorità di Informazione Finanziaria (AIF). Noha Tedeschit felmentették a pozíciójából, Cipriani pedig ez év júliusi lemondásáig helyén maradt, a botrányok a Szentszék körül továbbra sem csillapodtak.

A tavaly kirobbant Vatileaks néven emlegetett, a pápai komornyikhoz köthető szivárogtatások, továbbá az, hogy az Európai Unió Tanácsának pénzmosás elleni bizottsága többször is elmarasztalta a miniállamot, kétségtelenül arra ösztönözték a vatikáni jogalkotókat, hogy sürgősen a nemzetközi normákhoz igazítsák saját szabályaikat.

Az olasz sajtóban eddig megjelent hírek némileg elnagyoltak, de mégis látható belőlük, hogy az új törvény megerősíti az AIF immár meglévő jogkörét, és rábízza a prudenciális felügyelet jogát is.

A Vatikán sajtóosztálya olasz újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy a már meglévő szabályozás szigorítására – és a nemzetközi szabályokhoz való közelítésére – kerül sor a pénzmosás és terrorizmus elleni harc intézkedéseit érintően. Továbbá a törvény garantálja az AIF együttműködését az információcsere terén mind a nemzeti, mind a nemzetközi hatóságokkal; intézkedéseket foganatosít azokkal szemben, akik a békét és a nemzetközi biztonságot fenyegetik; valamint nyilatkozattételhez köti a készpénzforgalmat. Ez utóbbi azért lényeges, mert az elmúlt években előszeretettel hordozták bőröndökben külföldi bankokból a Vatikánba és vissza az euró bankjegyeket. Ez év júniusában a hatóságok el is fogták Nunzio Scarano salernói püspököt, aki 20 millió eurót próbált Svájcból egy bőröndben az országba csempészni. Az új törvény az ilyen és ehhez hasonló eseteket küszöbölné ki, és ahogy Federico Lombardi atya, vatikáni szóvivő fogalmazott: „a törvény elfogadásával az előírt munka 90 százalékát már megtették”.

Mindenesetre a sorozatosan felszínre törő vatikáni botrányok – valamint az arra adott válaszreakciók a pápa és közvetlen emberei részéről – mintha arra engednének következtetni, hogy ellentétes erők működnek az egyházi államon belül.

A sajtóban megjelenő találgatások a mai napig megkérdőjelezik XVI. Benedek pápa példanélküli lemondásának egészségügyi okait, és sokkal inkább azt sejtetik, hogy a pápának a Vatikánban elharapódzó küzdelemhez már nem volt elég ereje.

Mindenesetre utolsó intézkedéseinek egyikeként még aláírta Ernst von Freyberg német ügyvéd-bankár kinevezését a Vatikáni Bank élére, s ezzel talán új pályára helyezte az IOR működését. Nyártól már saját honlapja van a banknak, valamint október elsején működése során először publikálták az IOR 2012-es, és a 2011-es éves mérlegét, amit már nemzetközi könyvvizsgálói cég is hitelesített.

A szentatya szeme és füle

Ferenc pápa elődeinél gyorsabban cselekszik: már júniusban, néhány nap leforgása alatt, mindenki meglepetésére a vatikáni bank kulcspozíciójába, a három éve üresen álló prelátusi székbe ültette egyik bizalmasát, Battista Ricca püspököt, aki minden dokumentumba betekinthet, és minden ülésen részt vehet. Lényegében véve ő a szentatya szeme és füle a Vallási Műveletek Intézetében.

A kinevezés egyébként négy nappal azután történt, hogy Ferenc elmondta példabeszédét arról, hogy „Szent Péternek sem volt számlája a bankban”, és hogy a gazdag egyház öreg egyház – élet nélkül, jövő nélkül. Ez a beszéd azonban nemcsak a híveknek szólt, hanem a Vatikán falain belülre is, megüzenve azt, hogy új idők jönnek.

A már nevével és hétköznapi viselkedésével is új irányt teremtő pápa jó úton halad, hogy a Szentszék működését alapjaiban megreformálja, és ezzel egy valóban példaértékűen működő vatikáni államot hozzon létre.

Ha mindez sikerül, elődeinél vastagabban írják be nevét a történelemkönyvekbe.