hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Számlázás külföldre: sokan csak a kockázatot látják

  • MTI

Magyarországon az európai átlagnál lényegesen több számlát állítanak ki a cégek külföldi partnereknek, erre legtöbbször a kis- és nagykereskedelem, a nemzetközi szállítmányozás, a munkagépbérlés, az építőipar és az idegenforgalom területén került sor az elmúlt két évben – derült ki a követeléskezeléssel foglalkozó EOS Csoport nemzetközi fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából.

Az európai cégek a közlemény szerint átlagosan számláik 13 százalékát állítják ki külföldi üzleti partner nevére. A teljes költségvetési évet tekintve az európai országok közül Németországban állítják ki a legtöbb ilyen számlát, az összes számla mintegy ötödét (21 százalék). A második helyen Magyarország áll 18 százalékkal. A legkevesebb külföldre kiállított számlát Görögországban (7 százalék) és Oroszországban (4 százalék) regisztrálták. A reprezentatív felmérés során a TNS Infratest 2800 döntéshozót kérdezett meg Európa 13 országában.

A megkérdezett, külföldi értékesítési tevékenységet is végző vállalatok mintegy fele szigorított a számlázási és fizetési feltételeken, aminek oka a rossz vagy behajthatatlan kintlévőségektől való félelem. A nyugat-európai cégek 40 és a kelet-európaiak 38 százaléka érzi kockázatosabbnak a külföldi számlázást a belföldinél, míg Magyarországon mindössze a cégek 30 százaléka érzi többletkockázatnak, ha külföldi partner számára állít ki számlát.

Somodi Bernadett, az EOS KSI Kft. értékesítési vezetője szerint a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlődését alapvetően befolyásolhatja, hogy egy vállalat mennyire érzi kockázatosnak a külföldi számlázást. Számos vállalat nem is érzékeli a nemzetközi piacokban rejlő növekedési potenciált, mindössze a megkérdezettek 21 százaléka véli úgy, hogy növekedést regisztrál majd a nemzetközi értékesítés révén. Vannak azért optimista országok, Németországban például 29, az Egyesült Királyságban 25 százalék vár növekedést. Magyarországon ez az arány 19 százalék, ami kevéssel a 21 százalékos kelet-európai átlag alatt van.

Az európai vállalatok a legnagyobb kihívásként a külföldi országok jogrendszerét és szabályozási kereteit tekintik, bár 44 százalékuk azt állította, hogy megbirkóznak a felmerülő akadályokkal annak érdekében, hogy hozzájuthassanak külföldi kintlévőségeikhez. A megkérdezett magyarországi vállalatok 30 százaléka úgy véli, hogy külső kintlévőség-kezelő partner nélkül nehézségekbe ütközik a külföldi lejárt tartozások behajtása.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink