Szabálytalanságokat talált a könyvvizsgálói kamaránál a számvevőszék

Megosztás Tetszik

Befejezte az Állami Számvevőszék a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2012–2014 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű és példamutató.

Az ellenőrzés feltárta, hogy a Kamara elnöke nem biztosította maradéktalanul a személyes adatok védelmét, valamint közzétételi kötelezettségének sem tett teljes körűen eleget, ennek következtében az átláthatóság nem volt biztosított. A költségvetési támogatásokat a Kamara szabályszerűen használta fel és számolta el.

A köztestületek közfeladatot látnak el, amelyre fokozott közérdeklődés irányul. Társadalmi elvárás a közpénzek értékelvű, rendeltetésszerű felhasználása, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságának megteremtése, amelyhez az Állami Számvevőszék az államháztartásból nyújtott támogatások felhasználását, illetve a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását értékelő ellenőrzéseivel járul hozzá.

Az 1997-ben alakult Magyar Könyvvizsgálói Kamara (Kamara) gazdálkodását az ÁSZ korábban még nem ellenőrizte. A Kamara a működését döntő részben a könyvvizsgálók tagdíjaiból és a könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díjaiból finanszírozta. Ezek a bevételek a kamarai tagok létszámával arányosan évről évre csökkentek, a 2012. évi 659,7 millió forintról 2014-re 594,7 millió forintra. 2012-ről 2014-re a bevételek 925,2 millió forintról 756,7 millió forintra, a kiadások 956,8 millió forintról 751,6 millió forint-ra, a mérlegfőösszeg pedig 1 milliárd 399 millió forintról 1 milliárd 374,6 millió forintra csökkent. A Kamara a 2012-2014. években összesen 56,5 millió forint költségvetési támogatást kapott.

Az ÁSZ megállapította, hogy a Kamara gazdálkodása nem volt teljeskörűen szabályozott. A gazdálkodására vonatkozó alapvető belső szabályzatokat elkészítették ugyan, azonban a számviteli szabályzatok közül a számlarend nem tartalmazta az azt alátámasztó bizonylati rendet. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának belső szabályait kialakították, azonban ezen a területen a kiadott belső szabályzatok egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaztak.

Az ÁSZ ellenőrzése feltárta, hogy a Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű. A 2013. évi beszámolóban nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően szerepeltettek költségvetési támogatási összeget. A felújítási, beruházási ráfordítások elszámolása nem teljes körűen felelt meg a jogszabály, az alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseinek, mert a kötelezettségvállalások előzetes írásba foglalása nem történt meg, illetve az írásba foglalt kötelezettségvállalásoknál az ellenjegyzés elmaradt, továbbá a 200 ezer Ft-ot meghaladó készpénzes kifizetések vezetői engedély nélkül történtek.

Az igénybe vett és egyéb szolgáltatások költségei, a személyi jellegű ráfordítások elszámolása sem felelt meg a számviteli törvény és belső szabályzatok előírásainak, mert a Kamara nem saját nevére szóló bizonylatokat vett be a könyveibe, ami ellentétes volt a számviteli politikában előírtakkal, továbbá a kifizetések előtt nem utalványoztak. A kamarai tisztségviselőknek fizetett tiszteletdíjak meghatározása és elszámolása sem felelt meg a vonatkozó törvényben és a belső szabályzatokban előírtaknak.

Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a Kamara nem tartotta be maradéktalanul az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeit. A személyes adatok kezelése során nem jelöltek ki belső adatvédelmi felelőst és a személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételét sem kezdeményezték az adatvédelmi hatóságnál. A közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségeket sem teljesítették teljes körűen, a Kamara részesedésével működő Magyar Cégértékelő Nonprofit Kft. adatait nem tették közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosították.

Az Állami Számvevőszék a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének hat, főtitkárának pedig további kilenc javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.