Sorsdöntő szavazás a garantált alapjövedelemről

Megosztás Tetszik

A nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi népszavazáson a svájci választópolgárok túlnyomó többsége, 76,9 százaléka elutasította azt a javaslatot, hogy az ország minden állampolgárának alanyi jogon garantált alapjövedelem járjon.

A javaslat szerint minden felnőtt állampolgárnak havi 2500 frank (mintegy 700 ezer forint) alapjövedelem járna, attól függetlenül, hogy mennyit dolgozik.  A kezdeményezés szerint a gyerekek is 625 svájci frankos ellátmányban (158,2 ezer forint) részesülnének havonta.

A javaslat híveinek meggyőződése, hogy a garantált alapjövedelem támogatná az emberi méltóságot, ellenzői szerint viszont a rendszer túl költséges lenne, és gyengítené a gazdaságot. A népszavazást a pártoktól és a politikától független civilek kezdeményezték ebben a témában. A zöldeken kívül sem más párt, sem a kormány nem állt az ötlet mellé.

Az ötletgazda Daniel Haeni – aki egy bázeli kávézó tulajdonosa – a vereség ellenére úgy véli, hogy erkölcsi győzelmet aratott. "Üzletemberként reálisan 15 százalékos támogatottságra számítottam, de most úgy fest, az emberek 20-25 százaléka is mellénk állhat, ami fantasztikus és szenzációs eredmény" –nyilatkozott Haeni.

Andreas Ladner, a lausanne-i egyetem politológusa a svájci köztévében úgy nyilatkozott, hogy a svájciak reális döntést hoztak. Hozzátette, hogy a javaslat célja elsősorban az volt, hogy vitát gerjesszen. A svájciak szem előtt tartják az ország versenyképességét; 2012-ben azt is leszavazták, hogy négy hét helyett mindenkinek hat hét fizetett szabadság járjon.

"Ez egy régi, kicsit marxista álom, tele megkérdőjelezhetetlen jóindulattal, de közgazdasági gondolkodás nélkül" – mondta a kezdeményezésről Charles Wyplosz, a genfi Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója, aki szerint, ha megszűnik az összefüggés a munka és a jövedelem között, akkor az emberek kevesebbet fognak dolgozni.

A szavazásról megkérdezett állampolgárok között volt, aki szerint viszont pont ellentétes hatást váltana ki a garantált alapjövedelem, az emberek többet dolgoznának, miután mindenkinél alapvető szociálpszichológiai igény, hogy hasznos akar lenni, s ha nem kényszerből kellene dolgoznia a megélhetéséért, akkor termelékenyebb is lenne.

A kormány arra buzdított, hogy az emberek szavazzanak nemmel. Számítások szerint az ötlet megvalósítása évi 208 milliárd frankba került volna, aminek nagy részét fedezték volna a társadalombiztosítási befizetések, miután az alapjövedelem az összes jelenlegi juttatást kiváltotta volna. De a kormánynak így is évi 25 milliárd frankot adóemeléssel vagy kiadáscsökkentéssel kellett volna előteremtenie, hogy mindenki megkaphassa a feltétel nélküli, garantált alapjövedelmet.

A svájciak több kérdésről szavazhattak vasárnap. Igent mondott a többség a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítására. A jóváhagyott menekültügyi reform értelmében a menedékkérelmeket legfeljebb 140 nap alatt el kell majd bírálni. A javaslat része az is, hogy a menedékkérők ingyen jogi segítséget, képviselőt kaphatnak, amit a kezdeményezés ellenzői azért bíráltak, mert a svájci állampolgároknak ez nem jár. Emellett az új szabályok értelmében a szövetségi hatóságok egyszerűbben létesíthetnek majd befogadó állomásokat is.

Megszavazták a svájciak, hogy a meddő vagy örökletes genetikai betegséget hordozó párok esetében mesterséges megtermékenyítésnél beültetés előtt genetikai szűrésnek lehessen alávetni a magzatot.

A választók kétharmada elutasította viszont azt, hogy az állami ellenőrzés alatt álló cégeket alakítsák át nonprofit vállalatokká. Ez érintette volna a Swisscom távközlési céget és az SBB nevű állami vasúttársaságot is. A kormány előzetesen figyelmeztetett, hogy a javaslat elfogadása adóemeléshez vezethet, és ronthatja az érintett cégek versenyképességét.