Sógorkomaság, puszipajtások, kenőpénz - így áll a korrupció Magyarországon

Megosztás Tetszik

Tízből kilenc magyar szerint széles körben elterjedt a korrupció az országban – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből, amit az első korrupcióellenes bizottsági jelentéssel együtt hoztak nyilvánosságra hétfőn Brüsszelben.

Bár eltérő mértékben, de kivétel nélkül az EU valamennyi tagállamában tetten érhető a korrupció – állapítja meg az Európai Bizottság első európai korrupcióellenes jelentése, ami a 28 uniós tagállam mindegyikét górcső alá vette a korrupció szempontjából.

Cecilia Malmström belügyi biztos szerint ugyan a tagállamok számos erőfeszítést tettek a korrupció visszaszorítására, „ennek ellenére nem teszünk meg mindent”. A svéd biztos ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy egyes országokban hiányzik a tényleges politikai akarat a korrupcióval való leszámolásra.

Az Európai Unió csalásellenes ügynöksége (OLAF) éves szinten 120 milliárd euróra becsüli azt az kárt, amit a korrupció okozhat a gazdaságnak. Malmström azzal tért ki a BruxInfónak az Észak és Dél, vagy a Nyugat és Kelet közötti választóvonal esetleges meglétét firtató kérdés megválaszolása elől, hogy a jelentésnek nem célja a tagállamok korrupció szempontjából történő rangsorolása, ehelyett a korrupciós trendekre, a leginkább sújtott területekre próbál rámutatni, és segítségére kíván lenni a tagállamoknak a jelenség elleni fellépésben. Egy fél mondat elejéig ugyanakkor utalt rá, hogy „az új demokráciák közül néhánynak hosszabb időre van szüksége”, hogy megbirkózzon a kihívásokkal.

A mostantól kétévenként készítendő európai korrupcióellenes jelentés mellett a testület hétfőn két Eurobarométer által készített felmérés eredményét is közzétette, amelyek az európaiak korrupcióval kapcsolatos attitűdjét vizsgálja. Ennek adatai szerint az európaiak háromnegyede véli úgy, hogy országukban széles körben elterjedt a korrupció, és 56 százalékuk szerint az elmúlt három évben hazájukban nőtt a korrupció.

Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka (tízből tehát kilenc magyar) szerint széles körben elterjedt a korrupció. Ez az uniós átlag fölött van, de ennél több országban is magasabbra ment fel a korrupciós „lázmérő”. Görögországban például a megkérdezettek 99 százaléka lát maga körül kiterjedt korrupciót.

Ugyancsak az átlag (43 százalék) felett tartják Magyarországon problémának a korrupciót a céges, üzleti tevékenységük szempontjából. A megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott így. A meginterjúvolt cégvezetők 51 százaléka (az EU-átlag 41 százalék) pedig a sógorkomaságot tartja olyan negatív jelenségnek, amely komolyan befolyásolja cégének tevékenységét. A vállalkozók 13 százaléka került olyan szituációba saját elmondása szerint az elmúlt 12 hónapban, hogy kenőpénzt kértek tőle, vagy ilyen elvárással szembesültek.

A bizottsági korrupcióellenes jelentés Magyarországról készült fejezete megemlíti, hogy jóllehet az idők folyamán bizonyos „ambiciózus korrupcióellenes politikákat hirdettek meg”, „továbbra is vannak aggályok”, többek között az üzleti vállalkozások és politikai szereplők helyi szintű informális összefonódásait illetően. A Bizottság jelentésében néhány olyan területre is ráirányítja a figyelmet, ahol megítélése szerint több erőfeszítésre lenne szükség. Ezek közé tartozik a politikai pártok finanszírozása, a közbeszerzési eljárásokat övező ellenőrző mechanizmusok és az állami tisztviselők körében tetten érhető összeférhetetlenség.

A Bizottság szerint többet lehetne tenni a választott és kinevezett tisztviselők elszámoltathatóságát biztosító normák megerősítése érdekében, és hatékonyabb fellépést szorgalmaz a közigazgatásban előforduló "puszipajtás" kapcsolati háló kockázatai ellen. A testület további lépéseket tart szükségesnek az orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénz fokozatos megszüntetése érdekében is.