adozona.hu
Sikeres, és mégis népszerűtlen. Mi az?
//test-adozona.hu/altalanos/Sikeres_es_megis_nepszerutlen_Mi_az_77VJ44
Sikeres, és mégis népszerűtlen. Mi az?
A bővítési folyamat által generált gazdasági dinamizmusnak köszönhetően 2002 és 2008 között 3 millió új munkahely jött létre az Európai Unióban – jelentette ki szerdán a történelmi keleti irányú kibővítés 10-ik évfordulója alkalmából Stefán Füle, az EU bővítési biztosa. A következő ötéves ciklusban ugyanakkor nem várható újabb tagok csatlakozása.
A közösség régi és új tagjai egyaránt profitáltak az Európai Unió 10 évvel ezelőtti bővítéséből – jelentette ki szerdán a bővítési politikáért felelős uniós biztos az Európa újraegyesítésének is nevezett esemény tízéves évfordulója alkalmából.
Stefán Füle számokkal is igyekezett alátámasztani, hogy egész Európa számára előnyökkel járt az EU történetének első keleti irányú kibővítése, amelynek során összesen 11 közép- és kelet-európai és két földközi-tengeri szigetország és köröülbelül 100 millió új állampolgár csatlakozott a klubhoz.
A cseh nemzetiségű biztos szerint a bővítés által gerjesztett gazdasági dinamizmusnak köszönhetően hat év alatt, 2002 és 2008 között 3 millió új munkahely jött létre az EU-ban. Németország exportja a keleti nyitás óta megduplázódott, Nagy-Britanniáé pedig 50 százalékkal növekedett. Hollandia számára becslések szerint 11 milliárd euró plusz jövedelmet jelentett a bővítés, míg Ausztria GDP-je 0,4 százalékkal bővült az új tagok csatlakozásával és új piacok megnyílásával összefüggésben, legalábbis Füle ezeket a számokat említette.
José Manuel Barroso, aki videóüzenetben emlékezett meg a kerek évfordulóról, úgy vélte, hogy tíz évvel a bővítés után Európa erősebb, egységesebb és biztonságosabb lett, földrajzi kiterjedésének növekedése pedig növelte Európa nemzetközi súlyát és beleszólását a nemzetközi ügyekbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa akkor képes leghatékonyabban megvédeni az érdekeit, ha tagjai egységesek maradnak.
Stefán Füle szerint a következő években folytatni kell a négy éve elindított folyamatot, amelynek célja a bővítés hitelességének javítása és előnyeinek nyilvánvakóvá tétele az EU polgárai számára. Annak tudatosítását is fontosnak nevezte, hogy a bővítés révén az EU könnyebben megbirkózhat a globalizáció jelentette kihívásokkal.
A biztos emlékeztetett rá, hogy miközben határain belül sokan elfordulnak Európától, addig 7-8 ország türelmetlenül kopogtat az ajtaján. Fülét azonban egy újságíró emlékeztette rá, hogy általános vélemény szerint a következő öt évben nem bővül új tagokkal az EU, ami mintha ellentmondana a bővítésről sugallt pozitív képnek. A biztos válaszában leszögezte, hogy véleménye szerint nem az egy ciklus alatt felvett országok száma határozza meg a bővítés sikerességét, hanem maga a folyamat és a benne résztvevő országok száma és igyekezete, hogy a feltételek megteremtésével bekerüljenek.
Az Európai Bizottság egyik korábbi bővítési főigazgatója a BeruxInfónak nyilatkozva elismerte, hogy ellentmondás van a bővítési folyamat sikere és annak az EU közvéleményében rendkívül népszerűtlen jellege között. Sir Michael Leigh ezt több okkal is magyarázta, így mindenekelőtt azzal, hogy a régi tagállamok vezetői igazából sohasem vették maguknak a fáradtságot, hogy elmagyarázzák a keleti irányú bővítés elsősorban gazdasági szempontból lényeges előnyeit. Ezzel pedig azt a benyomást keltették az emberekben, hogy a bővítési folyamat tulajdonképpen egy történelmi igazságtétel, sőt karitatív lépés az új tagokkal szemben.
Michael Leigh, aki 2008-tól volt néhány éven át a bővítési folyamat menedzseléséért felelős legmagasabb rangú uniós tisztviselő, ugyancsak tévedésnek tartja azt az elméletet, ami az egymást követő kiszélesítéseket közvetlenül összekapcsolta az európai integráció mélyítésével. Ezzel ugyanis lényegében azt sugallták, hogy ha csak nem igazodik, mélyül tovább az Európai Unió, a bővítés katasztrofális hatásokkal járhat. A nem mindig népszerű állandó belső reformokhoz kötve a bővítési folyamatot, így tulajdonképpen negative hozzáállást váltottak ki az utóbbival szemben.
Michael Leigh szerint az igazság ezzel szemben az, hogy a bővítési folyamat már önmagában magával hozta az EU-politikák mélyítését, hiszen minden egyes ország csatlakozása – és ez nem korlátozódik a 2004-es nagy bővítésre – új politikákat hozott létre, és új dimenzióval egészítette ki az EU-t. A belső piac például szerinte a brit csatlakozásra adott válasz volt, míg a spanyolok csatlakozása a közös halászati politika megalapozója volt. Az északi országok hatására pedig alapvetően átalakult, transzparensebbé vált az Európai Unió intézményeinek működése és közigazgatási kultúrája.
A legutóbbi bővítés nélkül – noha ezt az ukrajnai események ismeretében nem feltétlenül sorolja mindenki a sikersztorik közé – pedig nem lett volna keleti partnerség – mutatott rá a BruxInfónak nyilatkozva az EU korábbi bővítési főigazgatója.
“A tíz évvel ezelőtti bővítés olyan történelmi esemény volt, ami Európát a végleges újraegyesülés és megbékélés felé vitta a hidegháború végét követően. Megkoronázta számos közép- és kelet-európai ország átmenetét a kommunizmusból és a tervgazdaságból a demokráciába és a szabadpiacon alapuló gazdaságba. Kiterjesztette a stabilitás, a biztonság, a szabadság és a jólét térségét a kontinensen” – hangsúlyozta közleményében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
Schulz szerint a bővítés egyike az EU legsikeresebb politikáinak. Az uniós tagság perspektívája arra ösztönzi a tagjelölteket, hogy átlátható, kiszámítható politikai és gazdasági rendszereket hozzanak létre a jogállamiság biztosítása és a korrupció elleni harc érdekében. “Az új tagállamok rengeteg pénzt kaptak közutak építésére, környezetük tisztábbá tételére és munkahelyek teremtésére” – tette hozzá az EP elnöke.
Hozzászólások (0)