Sikeres a görög kiigazítás, de még nincs vége

Megosztás Tetszik

Görögországnak mostanra sikerült visszanyernie gazdasági stabilitását és pénzügyi fenntarthatóságát – állapítja meg a görög program végrehajtásáról készült bizottsági jelentés. Athénnak ugyanakkor 2014-ben és 2015-ben majdnem 15 milliárd eurós lyuk betöltéséről kell gondoskodnia, különben jön az újabb program.

Felettébb pozitív képet fest a görögországi fiskális kiigazításról, a pénzügyi rendszer stabilizálásáról és a szerkezeti reformok állásáról az a jelentés, amit pénteken mutatott be az Európai Bizottság a második program végrehajtásáról. A jelentés fő következtetése, hogy a görög mentőcsomag négy évvel ezelőtti kezdete óta végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően Görögország visszanyerte gazdasági stabilitását és pénzügyi egyensúlyát.

A jelentés arról is elismerően szól, hogy Athén jelentős előrelépést ért el a költségvetés fenntarthatóvá tételében, amikor a program szerinti számolás szerint másfél milliárd eurós, a GDP 0,8 százalékának megfelelő elsődleges többletet tudott felmutatni 2013-ban. Jóllehet, a hivatalos (ESA95) számítás szerint az államháztartás egyenlege -12,7 százalék volt tavaly, ez az adat magában foglalja például a bankok újabb feltőkésítésének a GDP 10,8 százalékára becsült költségét is, vagyis nem tükrözi a tényleges költségvetési folyamatokat.

A Bizottság úgy látja, hogy Athén hatéves recesszióból kilábalva szerény, 0,6 százalékos növekedéssel a 2014-es költségvetési célokat is képes lesz elérni, ami hosszú idő után bizonyos egyszeri szociális kiadások fedezéséhez is forrásokat teremthet.

A 2012 márciusában elfogadott második görög program sorrendben negyedik felülvizsgálatának lezárása nyomán már hétfőn lehetőség nyílik a következő 8,3 milliárd eurós hitelrészlet első 6,3 milliárdos részletének a folyósítására. A fennmaradó két milliárd euróhoz pedig júniusban és júliusban két egyenlő részletben juthat hozzá Athén, feltéve, hogy teljesíti az előre rögzített prioritási célokat.

A Bizottság terjedelmes jelentéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy Görögországnak idén 2,6 milliárd euróra, 2015-ben pedig további 12,3 milliárd euróra lesz szüksége felmerülő kiadásai finanszírozására. A görög program 2014 végén fut ki, és ha csak Athén nem lesz kénytelen egy harmadik programba belemenni (ami nem áll a szándékában), valahogy gondoskodnia kell a szükséges források előteremtéséről.

Egy nevének mellőzését kérő uniós illetékes pénteken emlékeztetett rá, hogy Görögország nemrég kedvező kamaton 3 milliárd euró államkötvényt értékesített a piacon, és ha a piaci feltételek kedvezők maradnak, akkor a hiányzó összeg egy részét újabb kötvénykibocsátásból fedezheti. De, nem ez az egyetlen eszköz a görög kormány kezében. Ha például a görög bankok ezután is képesek lesznek külső forrásbevonással megoldani a feltőkésítést, akkor a görög mentőcsomagban éppen erre a célra elkülönített pénzekhez sem kell hozzányúlni, és ezek legalábbis görög remények szerint rendelkezésre állhatnak majd.

A görög bankok, amelyeknek júniusig kell pótolniuk a tőkehiányukat, 8,5 milliárd euró magántőkét vontak be az elmúlt hónapokban, jelentősen stabilizálva a pénzügyi közvetítő rendszert. A rosszul teljesítő hitelek magas aránya ugyanakkor még mindig komoly kockázati tényezőnek számít – mutatnak rá Brüsszelben.

EU-tisztviselők mindenesetre korainak tartanak bármiféle spekulációt arról, hogy Görögország év végén kiléphet-e a programból. Ez a kérdés ősszel dől majd el, miként akkorra lehet majd világosabban látni azt is, hogy a kiigazítási folyamat miként hatott a görög államadósság fenntarthatóságára.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke korábban már jelezte, hogy erre a kérdésre a nyári szünet után, a második félévben térnek vissza. És ezzel összefüggésben arra is, hogy – amennyiben a görög államadósság nem csökkent az előre lefektetett paraméterekkel összhangban – újabb kamatcsökkentéssel és/vagy a már jelenleg is átlagosan 30 éves visszafizetési határidők meghosszabbításával strukturálják-e a görög adósságot.

A nemzetközi trojka célkitűzése szerint 2022-ben lényegesen 110 százalék alá kellene süllyednie az államadósságnak. Ehhez képest a mostani jelentés azzal számol, hogy a deflációs hatás és egyes reformok, így a privatizáció lassabb tempója miatt 2022-re csak nagyjából 112 százalék körül lesz az adósság, a 2014-es GDP-arányosan 177 százalék után. Ami azt feltételezi, hogy Athén a jelenlegi trendek mellett nem lesz képes teljesíteni az adósságcélt.