Romlottak a külkereskedelmi mutatók

Megosztás Tetszik

2020. áprilisban a kivitel volumene 35, a behozatalé 23 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte honlapján a KSH. A passzívum 561 millió euró volt, az egyenleg 790 millió euróval romlott a 2019. áprilisihoz mérten. 2020. január–áprilisban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 1,3 milliárd eurót tett ki, 738 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vizsgált időszakban a termelőágazatok teljesítményének, valamint a globális keresletnek a csökkenése együttesen a termék-külkereskedelem visszaeséséhez vezetett.

2020. áprilisban:

A kivitel értéke 5,6 milliárd euró (1995 milliárd forint), a behozatalé 6,2 milliárd euró (2190 milliárd forint) volt.

2020. áprilisban az egy évvel korábbihoz képest:

Euróban kifejezve az export értéke 37, az importé 29%-kal csökkent.

A termék-külkereskedelmi egyenleg 790 millió euróval romlott. (A passzívum 50 millió euróval kevesebb az első becslésben közöltnél.)

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala behozatalban 2,6, kivitelben 6,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 4,2%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 11, a dollárral szemben 15%-kal gyengült.

A gépek és szállítóeszközök 2019. áprilisi áron számított kivitele 49, behozatala 35%-kal csökkent. A közúti járművek importja csaknem harmadára, exportja ötödére esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A mindkét oldali csökkenés elsősorban a személygépkocsik, valamint a gépjárműalkatrészek forgalomváltozásával függ össze. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitele negyedével, behozatala több mint hatodával visszaesett. Ebben exportoldalon a rádióhullám elvén működő vevőkészülékek, a rádióhullám elvén működő adókészülékek, valamint a radarkészülékek forgalomváltozása játszott közre, míg importoldalon a vezetékes távbeszélő és távíró készülékek és azok alkatrészeinek, illetve a tv-készülékeknek a forgalomváltozása dominált. Az energiafejlesztő gép és berendezés importja majdnem harmadára, exportja csaknem negyedére esett vissza a tavalyi év azonos időszakához képest, amit kivitelben és behozatalban egyaránt a belső égésű motorok alkatrészeinek, a benzinmotoroknak, valamint az elektromos generátoroknak, ezen kívül importban még a gázturbináknak, exportban pedig a dízelmotoroknak a forgalomváltozása befolyásolt. Az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés importja 40%-kal, exportja több mint harmadával lett kisebb, amit mindkét oldalon a lég- vagy vákuumszivattyú, a folyadékszivattyú, ezen kívül importban még az erő- és nyomatékátviteli berendezések, exportban pedig a csap és csapszerelvények forgalomváltozása eredményezett. A villamos gép, készülék és műszer exportja közel harmadával, importja több mint negyedével mérséklődött. A csökkenés a behozatalnál és a kivitelnél is az elektromosan szigetelt huzal és vezeték, az elektromos gyújtó- és indítókészülékek robbanómotorokhoz és mindezek alkatrészei, ezen kívül importban még az áramkör kapcsolására és védelmére szolgáló készülékek, exportban pedig az áramkör kapcsolására és védelmére szolgáló készülékek alkatrészei, valamint a kapcsolótábla, -panel, -tartó, -asztal, -doboz és -foglalat forgalomváltozásával magyarázható. A gépek és szállítóeszközök forgalmában bekövetkezett volumencsökkenésben a COVID-19-járvány miatti gyárleállások hatása figyelhető meg.

A feldolgozott termékek exportvolumene 19, importja 9,0%-kal lett kevesebb. Az export volumencsökkenéséhez nagymértékben hozzájárult az autóiparhoz kapcsolódó szakmai, tudományos, ellenőrző műszer és készülékeknek, valamint a gumigyártmányoknak a járvány nyomán elrendelt korlátozások következményeként jelentkező jelentős forgalom-visszaesése. Az import csökkenésében egyrészt a fémipari termékek, másrészt az autóipari alkatrészek forgalomváltozása játszott közre. Ugyanakkor a gyógyszer, gyógyszerészeti termékek, valamint a vegyi anyag és vegyi termék volumenében növekedés figyelhető meg, ami szintén a járvánnyal, illetve az emiatt elrendelt korlátozásokkal hozható összefüggésbe.

Az energiahordozók exportvolumene 7,3, importvolumene 23%-kal visszaesett, ami mindkét oldal esetében a kőolaj és kőolajtermékek, ezen kívül importban még a természetes és mesterséges gáz forgalomváltozásával magyarázható. A COVID-19-járvány okozta globális keresletcsökkenés, valamint a hazai gáztározók telítettsége is hozzájárult ahhoz, hogy mérséklődött az energiahordozó-import, mind volumenben, mind értékben.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 2,0, behozataláé 13%-kal kisebb lett. A mindkét oldali csökkenést a hús és húskészítmény forgalomváltozása eredményezte. A COVID-19-járvány hatására felvásárlási láz alakult ki, megnőtt a kereslet a zöldségféle és gyümölcs iránt. Az importhoz képest kisebb mértékű volumencsökkenés figyelhető meg az exportoldalon, amit a gabona és gabonakészítmények exportnövekedése okozott.

Az EU-27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 39, az onnan érkező behozatalé 30%-kal csökkent. A termék-külkereskedelmi többlet 827 millió euróval mérséklődött, 127 millió eurót tett ki. Az export 75, az import 66%-át bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 17, a behozatalé 5,1%-kal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 37 millió euróval javult, és 688 millió eurós passzívumot mutatott.

2020. január–áprilisban:

A kivitel értéke 33,3 milliárd euró (11,4 ezer milliárd forint), a behozatalé 32,0 milliárd euró (10,9 ezer milliárd forint) volt.

2020. január–áprilisban az egy évvel korábbihoz képest:

A kivitel volumene 7,9, a behozatalé 4,3%-kal mérséklődött.

A termék-külkereskedelmi mérleg többlete 738 millió euróval csökkent, és 1,3 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala behozatalban 3,3, kivitelben 5,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány 2,1%-kal javult. A forint az euróhoz képest 7,7, a dollárhoz viszonyítva 11%-kal leértékelődött.