hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rendkívüli nyári és téli igazgatási szünetek lehetnek jövőre a hivatalokban, ha a kormány úgy gondolja

  • adozona.hu

Megjelent a Magyar Közlöny 80. számában az igazgatási szünetről szóló törvény, mely felhatalmazza a kormányt arra, hogy nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendeljen el. Az intézkedési lehetőséget a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodás, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő foglalkoztatottak pihenéshez való jogának összehangolt biztosításával indokolta a kormány. Az állampolgárokat viszont jelentős hátrány érheti amiatt, hogy az igazgatási szünet időtartama nem számít majd bele az ügyintézési határidőkbe, a szünetelés ideje alatt a hivatalok nem veszik át a kérelmeket, beadványokat.

A törvény szerint a kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet (igazgatási szünet) rendelhet el, az erről szóló jogszabályt a tárgyévet megelőző év december 15-éig kell kihirdetni. Az igazgatási szünet – a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. paragrafusának 14. pontjában meghatározott külképviseletek kivételével – valamennyi, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervre és a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyre vonatkozik.

Kormányzati igazgatási szerv

a) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi (a továbbiakban együtt: területi) szervei, és

b) a területi kormányzati igazgatási szervek.

Központi kormányzati igazgatási szerv

– a kormány,
– a minisztérium,
– a kormányzati főhivatal, és
– a központi hivatal.

Kormányzati főhivatal

– a Központi Statisztikai Hivatal,
– a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok.

Miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem szerepel a fenti felsorolásban, olybá tűnik, hogy az adóhivatalok állományára nem terjed ki a törvény hatálya.

Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele

1. a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, valamint az eljárások szünetelésének időtartamába,

2. azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben kormányzati igazgatási szerv vagy annak vezetője félként vagy a fél képviselőjeként vesz részt, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény soronkívüliséget ír elő,

3. a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe,

4. a kormányzati igazgatási szerv vagy vezetője által félként vagy a fél képviselőjeként megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe,

5. más szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben a kormányzati igazgatási szerv ügyfélként vesz részt, illetve kormányzati igazgatási szervvel szemben indult, vagy kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti megkeresésével jár, ideértve a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény által szabályozott határidőket is,

6. a személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 42. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre tartási határidőbe, valamint a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló kormányrendeletben előírt rendelkezésre tartási határidőbe,

7. a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, továbbá a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések, továbbá bármely más szerv, illetve személy részéről történő megkeresés, vizsgálat, illetve felhívás ügyintézésének határidejébe,

8. a kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottja által a kormányzati igazgatási szerv felé teljesítendő kötelezettség teljesítésének határidejébe,

9. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben foglalt határidőkbe,

10. az építési tevékenység építtető általi megkezdése vonatkozásában a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott határidőkbe,

11. a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló kormányrendelet szerinti határidőbe,

12. a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződések miniszteri jóváhagyásának határidejébe,

13. azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. § (2) bekezdése alapján az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli, valamint

14. az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által a magyar állam képviseletében megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe.

(3) Az (1) bekezdésnek a kormányzati igazgatási szerv feladatai ellátására vonatkozó rendelkezése, valamint

További részletek a rendkívüli szabadságkiadásra vonatkozó szabályokról a Magyar Közlöny 80. számában olvashatók.

A közlönyben további négy törvény, tíz kormányrendelet, több kormányhatározat, illetve minisztériumi határozat is megjelent, köztük a Büntetö Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása, mely szerint nem büntetendő rágalmazás, illetve becsületsértés miatt az, aki más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, ha azt a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján teszi, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink