Rendkívül szerényen nőtt az ipari termelés

Megosztás Tetszik

2016 novemberében az ipari termelés volumene 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. 2016 első tizenegy hónapjában az ipari kibocsátás 1,0 százalékkal emelkedett – jelentette a KSH.

Az ipari export volumene 0,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 2,2 százalékkal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 17 százalékát kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 11,8 százalékkal növekedtek.

Az ipar belföldi értékesítése 1,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 1,6 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 24 százalékkal visszaesett 2015 novemberéhez viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 8,1 százalékkal csökkent, a földgáz iránti exportkereslet számottevő visszaesése, illetve a villamosenergia-termelés, -ellátás hazai eladásainak mérséklődése miatt. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban emelkedett (1,4 és 10,6 százalék között), egyben stagnált, míg a többi alágban 0,9 és 6,0 százalék közötti mértékben csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 30 százalékát kitevő járműgyártás kibocsátása 2,5 százalékkal mérséklődött. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 6,2 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása ugyanakkor 2,0 százalékkal nőtt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 10,6 százalékkal a második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 13,2 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása emelkedett. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 4,4, míg a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 17,6 százalékkal nőtt. Kiugróan, 44 százalékkal bővült az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása alágazat termelése.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés 11 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,7 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az alág tíz alágazatából hatban 5,2 és 30 százalék közötti volumenbővülés, négyben pedig 5,6 és 39 százalék közötti visszaesés volt. A legjelentősebb (az alág termelésének 26 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10,3 százalékkal nőtt, a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a takarmány gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.

A villamos berendezés gyártásában és a kisebb súlyú gyógyszergyártásban folytatódott a növekedés: az előbbi kibocsátása 3,8, utóbbié 7,0 százalékkal emelkedett.

Az előző havi csökkenéssel szemben növekedés volt három közepes súlyú alágban is: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 2,8, a vegyi anyag, termék gyártása 1,8, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása pedig 1,4 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 6,0 százalékkal a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, az exportkereslet visszaesése miatt.

2016. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

Az ipari termelés 1,0 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,8 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,7 százalékkal csökkent.

A termelésnövekedés a foglalkoztatás nagyobb, 2,7 százalékos növekedése mellett következett be, így az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,2 százalékkal mérséklődött a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (3,8 százalék), Közép-Magyarországon (3,7 százalék), valamint Észak-Alföldön (2,3 százalék) csökkent. A többi négy régióban 1,7 és 15,1 százalék közötti volt a volumennövekedés, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.