hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Reklámadó: újabb „unortodox” adó a láthatáron?

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló
1

A nemzetgazdasági tárca újabb adóintézkedést helyezett kilátásba, melyet a tervek szerint május 29-én tárgyal a kormány. A törvényjavaslat címe: „A túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedések”. A javaslat egy erősen progresszív adót vetne ki a reklámokra, amelynek előlegét már júliusban be is kellene vallani, illetve augusztusban befizetni. A 120 milliárd forint körüli bevételre becsült piactól kb. 8 milliárd forint körüli reklámadót szedne be a törvényjavaslat, aminek 75-80 százaléka két cégre koncentrálódna. A kabinet várhatóan a kormányülést követően nyújtja be a végleges változatot az Országgyűlésnek.

Az elmúlt években számos olyan új adónem jelent meg a költségvetésben, (pénzügyi különadók, tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési, kiskereskedelmi különadó, energiaellátók különadója, „Robin Hood” adó, közművezeték adója, gyógyszer-gyártók adói stb.), amelyek új utat keresve a minden szférára semleges adók helyett egy-egy kiemelt ágazatra, tevékenységre fókuszáltak. Ezeknek az a különlegessége, hogy a döntés értékpreferencián alapszik, amelyet az állami és politikai szféra hoz meg, ettől sokszor nehezen kiszámítható előre. A döntésnél jelentős szereppel bír, hogy olyan adóalanyokat keres, amelyek lehetőleg húzó ágazatokban különleges extra-nyereséget termelnek, vagy legalábbis növekedési potenciállal rendelkezik, vagy stratégiai jelentőségűnek ítéltetnek, és kevés számú adózótól relatíve nagy tömegű adó, kis eljárási költséggel szedhető be.

A bevezetésnél mindig hangoztatott érv, hogy ezek nem háríthatók tovább, illetve nem a lakossági szférát és kis vállalkozásokat (KKV) terheli. A gyakorlatban hosszabb távon azonban – a piaci verseny és adminisztratív szabályok függvényében – sor kerül legalább részben a továbbhárításra. A fenti intézkedések nyomán viszont a növekedést hordozó ágazatok visszaesnek, illetve a befektetők megriadnak, kevéssé beruháznak, időnként tőkekivonási motiváció tapasztalható. A kiváltó ok legtöbb esetben a pénzügyi egyensúly-hiányra való hivatkozás. Ez viszont alkalmat ad arra, hogy a piac helyett az adott ágazati szerkezetet az állam nagymértékben befolyásolja, és időnként majdnem egyedileg szabályozza.
Ha az Európai Unió által Magyarország ellen indított túlzott deficit-eljárás megszűnik, feltehetően a reklámadó lesz az utolsó „unortodox” adó, amely ilyen indokkal – és rendkívüli gyorsasággal - kerül előterjesztésre, illetve bevezetésre. A munkapéldány szerint az adót a médiavállalkozás reklámbevétele után kell megfizetni, a nagyobb bevételűeknek emelkedő arányban, a kisebbeknek arány alatt, (pl. 1 milliárd forinti nettó árbevétel alatt 0 százalékot).
A reklámadó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék. A korábbi évek adatai szerint jelenleg 2-3 társaság kerülhet a felső kategóriába, amelyek a becslések szerint a reklámadó miatt veszteségesekké válnának, illetve a piaci értékük ennek nyomán leesne.

Fontos megvizsgálni, hogy mit is adóztatna a „reklámadó”. Reklámnak minősül e szerint a gazdasági reklám, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti támogatás, valamint televíziós vásárlás. Ugyanakkor nem minősülne reklámnak a politikai reklám, illetve a társadalmi célú reklám, tehát ez után nem kellene adózni. A reklámközlők az idén július 20-áig kötelesek megállapítani és bevallani a reklámadót, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-áig kötelesek azt megfizetni. Az átmeneti 2013. év után, a későbbiekben a reklámközlőknek május végéig kell az adót bevallaniuk, és július, illetve október 20-áig két részben kell megfizetniük az adóelőleget.

Ha a reklámadó (kb. 8 milliárd forint) hatásait vizsgáljuk, akkor országos szinten azt lehet mondani, hogy nem valószínű, hogy a költségvetési hiány nagyságrendjén ez fog segíteni. Ugyanakkor a szektort súlyosan érintené, különösen, ha mellé tesszük, hogy évek óta lejtmenetben van, és a szektor az utóbbi öt évben reklámbevételeinek több mint harmadát elveszítette, de az sem elhanyagolható szempont, hogy nagy szerepet tölt be a véleményformálásban és a véleménynyilvánításban. Talán egy ilyen típusú adó az olyan internetes cégeket erősíti, akik bár a reklámban jelentős szerepet töltenek be, de megfoghatatlanságuk, külföldi tulajdoni szerkezetük miatt relatíve kevés adót fizetnek és kisebb árbevételt mutatnak ki.

Érdemes lehet még utalni néhány külföldi példára is. A magyar tervezet szerinti nagyságrendben és kiterjedtséggel sehol sem találunk ilyen példát (hasonlóan a tranzakciós illetékhez). Az egyetlen általános reklámadóval rendelkező ország Ausztria, azonban ott a 2000-ben bevezetett adó „csak” a reklámbevételek 5 százalékára rúg, és a televíziókra nem vonatkozik, csak a sajtóra és a plakátcégekre, s a bevétel főleg a helyi hatóságoké. Franciaországban egy százalékos reklámadó vonatkozik a nyomtatott hirdetési anyagokra és ingyenes újságokra, valamint külön „tévéadót” kell fizetni az előfizetők száma alapján a reklámbevétel után, de ez is 1,2-5,5 százalék közötti, és a bevételt a filmalap kapja. Belgiumban a plakátadó a plakát mérete szerint változik. Görögországban vezettek be külön drasztikus „tv-adót”, ami 30 százalékra rúg, de ha médiaügynökségen keresztül kapják a megrendelést, akkor csak 10 százalék a teher mértéke.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Adrienn Szalma

talán kevesebb lesz a hülye reklám, csak sajna ott fogják behozni az összeget, hogy elbocsátanak pár alkalmazottat. itt olvastam még a részletekről http://mediapedia.hu/reklamado

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink