Raklapok: mikor kell EPR-díjat fizetni és mikor nem?

Megosztás Tetszik

A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerről szóló 2023. szeptember 27-ei webináriumon számos kérdést kaptunk, melyek megválaszolására idő hiányában már nem volt lehetőség. Az elmaradt kérdéseket most témakörönként csoportosítva járjuk körül.

Mivel a raklapok kérdése számos gazdálkodót érint, így először az ezzel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre adunk választ.

Raklapok használata belső logisztikai folyamatokban

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) 16. § (2) bekezdés b) pontja értelmében EPR-kötelezettség keletkezik a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott EPR-köteles termékek (csomagolások) saját célú felhasználása esetén.

A rendelet 17. §-a határozza meg, hogy mi minősül saját célú felhasználásnak, és a tételes előírások mellett tartalmaz egy olyan kitételt is, hogy a terméknek minden más (azaz a tételesen felsoroltaktól eltérő) használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi. Ennek megfelelően saját célú felhasználás jogcímén EPR-kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a gazdálkodó a külföldről megvásárolt raklapokra vagy a belföldről megvásárolt új vagy EPR-díj megfizetéséről szóló számlazáradék nélküli számlával vásárolt használt raklapokra, illetve a július 1-jét megelőzően már a cég tulajdonában lévő raklapokra július 1. után árut helyez el, azaz csomagolást hoz létre, és azon árut tárol, vagy azokat telephelyek közötti mozgatásra használja.

Álláspontunk szerint az EPR eredeti céljával, valamint a 18. §-sal összefüggésben értelmezve a díj csak egyszer, a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján keletkezik, az ezt követő belső logisztikai célokra történő becsomagolások esetén már nincs olyan időpont, ami alapján meg lehetne állapítani a kötelezettség keletkezését, függetlenül attól, hogy a szóban forgó eszközök felvételre kerültek-e az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, azaz alkalmazható-e a rendelet 22/C §-a, de ezzel kapcsolatban állásfoglalás kéréssel éltünk az Energiaiügyi Minisztérium felé. Amint választ kapunk, természetesen a kedves Olvasókat is értesítjük. Azonban, ha a belső felhasználás után értékesítés vagy más partnernek történő tulajdonjog átadás történik, az természetesen már újabb ügylet, amit újra kell vizsgálni, és újabb kötelezettséget vonhat maga után.

A fentiek értelmében tehát az összes külföldről megvásárolt raklapra vagy a belföldről megvásárolt új vagy EPR-díj megfizetéséről szóló számlazáradék nélküli megvásárolt használt raklapra meg kell fizetni az EPR-díjat az első rácsomagoláshoz kapcsolódóan. Továbbá meg kell fizetni az EPR-díjat a július 1. előtt beszerzett csomagolószerek esetében is, ugyancsak akkor, amikor a csomagolószerből július 1-jét követően először csomagolás válik, és forgalomba hozatalra (ideértve a saját célú felhasználást is) kerül. Mivel a raklapok egyedi azonosítóval nem bírnak, így elegendő őket FIFO elven kezelni.

A használt raklap belföldön történő vásárlása esetén, ha a raklap értékesítője a 21. §-ban szereplő, megfelelő szövegezésű számlazáradékkal igazolja, hogy az adott raklapra már Magyarországon megfizetésre került az EPR-díj, azaz volt már azon a raklapon július 1-jét követően belföldön termék, akkor arra még egyszer EPR-díjat nem kell fizetni, ha alkalmazható a rendelet 22/C §-a, azaz az adott raklaptípus szerepel az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság újrahasználható csomagolás nyilvántartásában.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a külföldről beérkező áru csomagolásának (raklap) lebontására és a külföldről beérkező áru ugyanazon raklapon történő továbbértékesítésére irányadó szabályokat is!