Quaestor-kárrendezés: beszámítják az adókba

Megosztás Tetszik

A pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében szigorítja a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást, másrészt uniós szabályokat ültet át a magyar jogrendbe a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslat.

Az Egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat egyebek között tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez.

További szigorítás, hogy a felügyelet nagyobb bírságokat is kiszabhat, ami erősíti a bírságolás elrettentő erejét.

A benyújtott törvényjavaslat javaslat alapján azoknak a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, amelyek előleget fizettek be a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába, de az később behajthatatlannak minősül, a fennálló követelésük csökkenti a befizetendő társasági adó összegét. Ha a követelés több, mint az adott évben befizetendő társasági adó, akkor a fennmaradó különbözetet a következő évi adóból is le lehet vonni.

Amennyiben az előleget a befizetők semmilyen módon sem tudják érvényesíteni a társasági adón keresztül, akkor azt a pénzügyi szervezetek különadójából vagy a hitelintézeti különadó összegéből is le lehet vonni, az adózó választása szerint alapján.

A törvényjavaslat szerint a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását a jövőben az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete fogja ellátni.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértékét a javaslat 100 ezer euróra emeli és kiterjeszti azon eseteket, amikor az alap rendkívüli befizetési kötelezettséget rendelhet el.