adozona.hu
Pórul járhat a vállalkozó, ha a szerződésnél nem figyel erre
//test-adozona.hu/altalanos/Porul_jarhat_a_vallalkozo_ha_a_szerzodesnel_78GERP
Pórul járhat a vállalkozó, ha a szerződésnél nem figyel erre
Az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építési szerződést írásba kell foglalni. A kötelező alakiság megsértésével kötött építési szerződés semmis – figyelmeztetett ítéletében a Kúria. A szerződés semmiségét a bíróságnak hivatalból is észlelnie kell.
A felek között szóban építési szerződés jött létre egy családi ház kivitelezésére. Az üzletszerűen építőipari kivitelezési tevékenységet folytató felperes az építési munkát elvégezte, a megrendelő alperes azonban a vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg, és a pótmunkák ellenértékét sem egyenlítette ki.
A mindezeket az előzményeket követően indult polgári perben a felek között vitás volt a szerződés eredeti műszaki tartalma és az építési munka elvégzéséért kikötött vállalkozói díj mértéke is.
Az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le az elvégzett munka értékének meghatározása érdekében, és a szakvéleményben foglaltak alapulvételével kötelezte az alperest a hátralékos vállalkozói díj megfizetésére. A másodfokú bíróság azonban – az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva - az alperest terhelő marasztalás összegét felemelte, érvelése szerint ugyanis a felek között a szóbeli szerződés kikötéseinek megfelelően kell elszámolni, a szerződés tartalmát pedig a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapíthatónak ítélte.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán indult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának több elvi kérdésben is állást kellett foglalnia. Így megállapította, hogy miután a felperes üzletszerűen folytat építőipari kivitelezési tevékenységet, a felek között szóban létrejött vállalkozási szerződés - a jogszabályban előírt kötelező alakiság megsértése, az írásba foglalás elmaradása miatt – érvénytelen. A szerződés érvénytelenségét pedig hivatalból is észlelni kell. Megállapította a Kúria azt is, hogy az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményei közül az adott esetben kizárólag a szerződés hatályossá nyilvánítása merülhet fel és ennek keretei között kerülhet sor a felek közötti elszámolásra. Ezért – figyelemmel arra is, hogy a megfelelő elszámoláshoz szükséges adatok rendelkezésre álltak – a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az indokaiban ugyan téves, de érdemben helyes elszámolást alkalmazó és helytálló jogkövetkeztetésre jutott elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Hozzászólások (0)