Milyen tevékenységhez kell pénztárgép?

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó adózó az iránt érdeklődött, hogy a tevékenységében szereplő TEÁOR-ok kötelezik-e pénztárgép használatra. Kérdésére Szolnoki Béla szakértőnk válaszolt.

Olvasónk arról tájékoztatta szakértőnket, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységi körében a következő TEÁOR-ok szerepelnek: 453101-Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem, 479102-Internetes kereskedelem, 453201-Gépjárműalkatrész kiskereskedelem. Jelenleg pénztárgépet nem üzemeltet, mivel minden értékesítéséről számlát bocsájt ki. Kérdése a következő volt: az említett TEÁOR-kódok szerint pénztárgép-használatra kötelezett-e, és ezzel egyidejűleg vonatkozik-e rá a 2014. 01. 23-án hatályba lépett pénztárgép-rendelet módosítása, mely szerint 2014. 03. 01-től hetente adatot kell szolgáltatnia a kibocsájtott számláiról?

Szakértőnk mindenek előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfatörvény 166. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha az adóalany a készpénzes forgalomban [a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint] mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A 3/2013/II.15/ NGM rendelet 1. melléklet szabályozza a nyugtaadási kötelezettséget kizárólag pénztárgéppel teljesíthető adózók körét, melyet az alábbiak szerint a TEÁOR 08-as kódok alapján sorolja be.

A gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységek:
–    Más kormányzati informatikai rendszerrel összekötött értékesítési helyek: a gyógyszertárak és a nemzeti dohányboltok.
–    Bizonyos kiskereskedelmi (TEÁOR08 47.1-47.7 és 47.91), vendéglátási (TEÁOR08 56.1 és 56.3), szálláshely-szolgáltatási (TEÁOR08 55.1-55.3), kölcsönzési (TEÁOR08 77.1-77.2 és 77.33) és javítási (TEÁOR08 95.1-95.2) tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
– a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
– a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
–  az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
– a termelői borkimérés,
– az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.

Ugyancsak ide tartozik az egyes nagykereskedelmi tevékenységet (TEÁOR’08 46.2-46.7) folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük esetén.

A kör vonatkozik a taxi szolgáltatásra (SZJ 60.22.11) is, beleértve a helyi és helyközi taxi szolgáltatást.

Az előzőek alapján nincs a rendelet felsorolásában a 453101-Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem és a 453201-Gépjárműalkatrész kiskereskedelem, de benne van a 479102-Internetes kereskedelem.

Ez utóbbi vonatkozásban tehát elvileg fennáll az a kötelem, hogy készpénzes vásárlás esetén nyugta helyett pénztárgépet kell alkalmazni. Ugyanakkor az Áfa törvény 166. § (2) bekezdése alapján nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat, mely esetben mentesül a rendeletben előírt gépi kiállítású nyugta-kibocsátási kötelezettség [178. § (1) bekezdése] alól, tehát adott esetben a pénztárgép alkalmazása alól is.

Ha tartalmilag az internetes kereskedelemben az eladó mindenképpen elkéri a vevő számlához szükséges adatait (név, cím), akkor az internetes vásárlás feltételeként automatikusan rendelkezik azzal az adattal, ami a számlához szükséges, és ha a belső szabályozásában úgy rendelkezik, hogy ilyenkor bizonylatként számlát ad, akkor mind a szabályozásában, mind a gyakorlatában kikerülheti a pénztárgép alkalmazását.

Véleményem szerint a belső szabályozás segíthet annak a kívülállók számára történő egyértelmű alátámasztásához, hogy az adózó minden esetben biztosítja a számlázást a hivatkozott esetben, ami az áfa tv. 166.§. (2) bekezdésében szerepel.