Őstermelők, figyelem! Fontos tudnivalók az átalányadózásról

Megosztás Tetszik

Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő egy termelőgépet szeretne értékesíteni. A bevétele a gép értékesítésével meghaladná az átalányadózás esetében meghatározott maximális 8 millió forintot. Hogyan kell elszámolnia a jövedelmével? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő egy termelőgépet szeretne értékesíteni. Nem számolt el költséget a beszerzés óta, mert eddig is átalányadózó volt. A bevétele a gép értékesítésével meghaladná a 8 millió forintot. Hogyan kell kiszámolni az értékesítés jövedelmét ebben az esetben? Az őstermelői jövedelemtől függetlenül a kapott ellenértékből kivonva a megszerzésre fordított összeget kell majd a bevallásban szerepeltetni ingó értékesítés jövedelmeként? – kérdezte olvasónk.

Az átalányadózást választó őstermelőknek bevételeiket az Szja-tv. 2. számú mellékletében részletezett szabályok szerint kell figyelembe venniük (Szja-tv. 51. § (5) bekezdése). E melléklet I/2. pontja értelmébena kizárólag a tevékenység céljait szolgáló tárgyi eszköz értékesítésekor kapott ellenérték az őstermelő bevétele, feltéve, hogy az adott eszközzel szemben bármelyik évben költséget, értékcsökkenési leírást számolt el.

Amennyiben tehát az értékesített gép teljes egészében az őstermelői tevékenységet szolgálta – termelőgép esetében ez valószínű –, az Szja-tv. ingó vagyon átruházásából származó jövedelemre (58. §) vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak, e bevételre is az őstermelőre egyébként irányadó szabályokat kell figyelembe venni.

Az Szja-tv. 54. § (1) bekezdése értelmében az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó – az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint számított – értékcsökkenési leírást is. (A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartást az átalányadózás időszaka alatt is vezetni kell, az adóév végén az eszköz aktuális nettó értékét ki kell mutatni.)

Fentieket összegezve tehát, a termelőgép értékesítésének bevétele az őstermelő bevételének – és így az adó alapjának – része.

Átalányadózás 8 millió forintig választható, mivel az Szja-tv. 50. §-a a kistermelők számára teszi ezt lehetővé. Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben – jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál, az Szja-tv. 3. § 19. pontja szerint.

Abban az esetben, ha az őstermelő nem felel meg az átalányadózásra jogosító feltételeknek, akkor az adóév egészére nézve át kell térnie a tételes költségelszámolásra, illetve a 10 százalékos költségátalány alkalmazására (Szja-tv. 52. § (3) bekezdés). Amennyiben az eszköz értékesítése miatt az őstermelőnek az átalányadózásról át kell térnie a tételes költségelszámolásra, a Szja tv. 3. számú mellékletének I./20. pontja értelmében az értékesítés időpontjáig az átalányadózás időszakára jutó arányban elszámolt értékcsökkenési leírással még el nem számolt, nyilvántartásba vett beruházási költség (a nettó érték) az értékesítéskor költségként elszámolható.

A mezõgazdasági õstermelõ bevételeinek meghatározásánál az általános szabályokon túlmenõen a következõket kell figyelembe venni:

– az átalányadó szabályai szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnél nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek a jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás, hanem önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni, mellyel szemben a támogatások célja szerinti igazolt kiadások elszámolhatók,

– jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásnak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. Azt a támogatást, amelyet utólag folyósítottak a támogatás célja szerinti felhasználást igazoló számla ellenében vagy a felhasználás teljesülésének igazolása alapján, nem kell bevételként beszámítani akkor, ha a kiadást korábban költségként nem érvényesítette az őstermelő, és késõbb sem számolja el azt (értékcsökkenési leírással sem),

– az egységes területalapú (földalapú) támogatást és minden olyan más támogatást, amely nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak, a folyósítás évében kell a bevételek között elszámolni.

Amennyiben tehát az őstermelő bevétele csak a folyósított támogatás összegével haladja meg a 600 ezer forint adómentes, a 4 millió forint nyilatkozattételi és a – jelen esetben érdekes – 8 millió forint költségátalány alkalmazására előírt értékhatárt, attól azokat alkalmazhatja, viszont a támogatással növelt bevételre értendők, illetve számítandók a közterhek.