adozona.hu
Össztűz az Európai Bizottságra: mi lesz az uniós agrárpénzekkel?
//test-adozona.hu/altalanos/Ossztuz_az_Europai_Bizottsagra_mi_lesz_az_u_53B2Y4
Össztűz az Európai Bizottságra: mi lesz az uniós agrárpénzekkel?
Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.
Stéphane Travert francia mezőgazdasági miniszter a luxembourgi tanácsülés után elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében csak 365 milliárd eurót fordítanának a KAP-ra a következő többéves keretköltségvetésben, 5 százalékkal kevesebbet, mint a jelenlegi, 2014-2020-as időszakban.
Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország képviselői május végén aláírtak egy memorandumot, amelyben tiltakozásukat fejezték ki a tervezett csökkentés ellen.
A tárcavezető arról számolt be, hogy ezt a dokumentumot azóta tizennégy újabb ország támogatásáról biztosította: Ciprus, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Románia és Szlovákia írásban, Ausztria, Belgium, Észtország, Lettország és Szlovénia pedig szóban a hétfői vita során.
A memorandumban egyebek mellett az áll, hogy az uniós támogatások visszavágása "példátlan kockázatot jelentene az európai mezőgazdasági termelés életképességére, illetve a gazdák jövedelmére és azon képességére nézve, hogy kielégítsék az egészséges, fenntartható, megfizethető, minőségi élelmezés iránti állampolgári igényeket".
Olaszország – egyelőre legalábbis – nem csatlakozott a fenti húsz országhoz, azonban az új mezőgazdasági miniszter, Gian Marco Centinaio is úgy vélekedett, hogy "nem megfelelő" a javaslat.
Phil Hogan uniós mezőgazdasági biztos ugyanakkor a hétfői vitában fenntartotta az álláspontját, miszerint a bizottsági javaslat igazságos és ésszerű, miután az EU hamarosan elveszíti az egyik legfőbb nettó befizető országnak számító Egyesült Királyságot, illetve más célokra is költeni kívánna, például a határvédelemre vagy a védelempolitikára.
"A büdzsé növelése nélkül egyedül más szakpolitikák kárára lehetne bővíteni a KAP finanszírozását. De erről nem az Európai Bizottság, sokkal inkább a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament fog dönteni" – mondta Hogan.
A brüsszeli javaslat értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé.
A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait képviselő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Magyarország számára a korábbinál 5 százalékkal kevesebb, 11,7 milliárd euró (3700 milliárd forint) mezőgazdasági támogatást irányozott elő az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra.
Magyarország számára elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó költségvetés-tervezete, amely jelentős forrásokat vonna el az agráriumtól és vidékfejlesztéstől – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az uniós tagországok szakminisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozását követően.
A miniszter aláhúzta: Magyarország véleménye szerint az uniós bizottságnak változatlan nagyságrendű költségvetést kell előterjesztenie a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozóan, ugyanis megfelelő válaszokat kell adni azokra a kihívásokra, amelyek 2020 után az agráriumot globális szinten érinteni fogják. A források csökkentése emellett nincs összhangban azzal az adminisztrációs tehernövekedéssel, amelyet a magyar gazdák számára okoz – közölte.
Mint mondta, Magyarországot hátrányosan érintené egyebek mellett a termeléshez kötött támogatások csökkentése, hiszen a versenyképesség megmaradásának feltétele az elmúlt években kiharcolt 13 plusz 2 százalékos támogatási szint megtartása.
Magyarország hozamnövekedést kíván elérni, fenntartható mezőgazdaságot akar, és megfelelő válaszokat találni az állat- és növényegészségügyi kérdésekre. Ez az a felelősség, amely a visegrádi országokat és a hozzájuk csatlakozó balti államokat, valamint Horvátországot, Szlovéniát és Bulgáriát vezeti, hogy közösen, versenyképes régióval tudjanak megfelelni a piaci kihívásoknak – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzászólások (0)