Örülhetnek a nyugdíjasok, pedagógusok, rendőrök, katonák, lakáskiadók és sokan mások

Megosztás Tetszik

A nyugdíjasoknak és a legszegényebbeknek jelent segítséget a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsának 5 százalékra csökkentése – mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Beszámolt béremelésekről és a tervezett költségvetési kiadásokról is.

A 2017-es költségvetési tervezet mindenkinek biztosít egy lépést előre, s lesz, aki számára nagy lépésre nyílik lehetőség – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János megerősítette, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését nyújtják be a parlamentnek május elején, a büdzsét június 10-e körül fogadhatja el a Ház.

A gazdasági stabilitás lehetőséget ad arra, hogy egységesen 15 százalék maradjon a személyi jövedelemadó és arra is, hogy a legfontosabb élelmiszerek esetében „rezsicsökkentés” kezdődjön – hangoztatta, kifejtve: a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsának 5 százalékra csökkentése a nyugdíjasoknak és a legszegényebbeknek jelent segítséget. A három termékkör esetében az áfa mérséklése 100 milliárd forintot tesz ki. A tárcavezető ezen élelmiszerek áfakulcsának csökkentését és a szintén 100 milliárd forint értékű otthonteremtési támogatásokat azzal magyarázta, hogy sikerült stabilizálni az állam gazdasági helyzetét, és ma már több a bevétel, mint a kiadás. Magyarország visszafizette az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló hatalmas tartozását, ami 2008-ban az államcsődtől mentette meg – hangsúlyozta.

Beszámolt arról is, hogy az éttermi szolgáltatások áfakulcsa 27-ről 18 százalékra csökken, ami 20 milliárd forintos különbözet, s ennél némileg kevesebb az az összeg, amivel az internet-szolgáltatásoknál tervezett, azonos mértékű csökkentés jár.

A Miniszterelnökség vezetője kiemelte azt is, hogy 2017-ben tovább nő a pedagógusok, a rendőrök, katonák és az állami tisztviselői kar bére, illetve önálló életpályamodellt alakítanak ki a mentőszolgálat és az adóhivatal dolgozói számára. Döntöttek arról is, hogy 100 milliárd forint értékben külön alapot hoznak létre egészségügyi fejlesztésekre, amely szolgálhat béremelésre is. A forrásról egyeztetést kezdeményeznek az ágazattal, a kialakult álláspontot pedig tiszteletben tartja a kormány – tette hozzá.

Lázár János fontosnak nevezte a közfoglalkoztatás és a munkahelyvédelmi akcióterv folytatását, továbbá a bürokráciacsökkentést és jelezte, hogy a jövő évi büdzsében már a Modern városok program elemei is megjelennek.
Lehetőség nyílik az államadósság csökkentésére azzal, hogy a rendszerváltás óta először nullás lesz a költségvetés – mondta. Közölte, azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy külön vitassa meg a működési és a fejlesztési fejezeteket és előbbiben ne engedjen hiányt, azaz hitelt csak fejlesztésekhez lehessen felvenni.

Az államadósság csökkenéséhez legfeljebb 2,5 százalékos deficit lehet a fejlesztési oldalon, itt a kormány 2,4-gyel tervez, ezzel egyidejűleg pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az inflációt 1 százalék alattira - mint egy későbbi kérdésre elmondta, 0,7 és 0,9 százalék közé - tervezik, a munkanélküliségi rátának pedig közelebb kell lennie a 6 százalékhoz, mint a 7-hez.

Lázár János kérdésre azt is leszögezte: adóemeléssel nem számolnak, a jövedéki adók esetében sem.

Kitért arra, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentésében kiegyensúlyozottnak írta le a magyar költségvetési és pénzügyi ellenőrzési rendszert, amikor a 2014-es és 2015-ös adatokat vizsgálta. Hozzátette: tíz kiadási funkcióból hét területen, például az oktatás területén többet költ Magyarország, mint az uniós átlag.

A tárcavezető azt mondta, az átlagnál kevesebbet költünk védelmi kiadásokra, ezért 2017-ben jelentősen nőnek a honvédelemre fordított pénzek. Ugyancsak elmarad az átlagtól az egészségügyi kassza, amin szintén változtat a kormány – jelezte.

Az Eurostat adatait értékelve elmondta: Magyarországon a szociális kiadások a teljes büdzsé 30 százalékát teszik ki, ez az arány az EU-ban az egyik legmagasabb.

Kérdésre szólt arról is, nem adóztatják meg a lakáskiadást, a kormány nem támogatja az elképzelést.