Óriási a szakadék: így emelkedtek átlagban a bérek idén

Megosztás Tetszik

Áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8 százalékkal emelkedtek. 2016. január–áprilisban a bruttó átlagkeresetek Az év első négy hónapjában átlagosan 6,1 százalékos volt a bruttó átlagkereset-növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Három és félszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizetett ágazatokban dolgozók átlagbére között.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó keresetek 7,2, a nettó 8,8 százalékkal nőttek áprilisban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 0,2 százalékos áprilisi inflációt is tekintetbe véve a reálkeresetek emelkedése alig maradt el a nettó bérek változásától.

A versenyszférában – szintén a közfoglalkoztatottak nélkül – 5,1 százalékos volt a bruttó keresetek növekedése, és 6,7 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, míg a költségvetési szektorban 13,3, illetve 15 százalékos volt a növekedés. A keresetek növekedésére a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetménynövelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt – állapította meg a KSH.

A versenyszférában alkalmazásban állók száma egy év alatt 78 ezerrel, 4,1 százalékkal nőtt áprilisig, miközben a költségvetési szektorban csökkent az alkalmazottak létszáma. A közfoglalkoztatásban 25 ezerrel (13,6 százalékkal) voltak többen, létszámuk meghaladta a 210 ezret áprilisban.

2016. január-áprilisban a bruttó átlagkeresetek 6,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,8 százalék volt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 256 500 forint volt.

A bruttó átlagkereseten belül óriási a szórás: a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (átlagosan 542 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabb (150 100 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 144 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9900, illetve 9700 forint.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 170 600 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 177 700 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 269 400 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék volt.

Több mint 3 éve, konkrétan 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés, a keresetek nominálisan és reálértékben is emelkedtek – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán KSH adatait.

Cseresnyés Péter kiemelte: az elmúlt 4 hónapban 7,5 százalékos volt a reálbér-emelkedés. Az államtitkár az év további részében is béremelésre számít, például a versenyszférában, ugyanis a kereskedelemben a munkaerő megtartása miatt a munkáltatók már emelték a fizetéseket. Várhatóan ez a tendencia a versenyszféra más területein is folytatódik majd – fogalmazott.