Orbán Viktor: szja-visszatérítés a gyermekes családoknak, minimálbér emelése, kkv-szektor támogatása

Megosztás Tetszik

A kormányfő a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián kiemelte: a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság, sok olyan család van, amelynek hozzá kellett nyúlnia a tartalékaihoz.

Ezért ha sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP-növekedést, a miniszterelnök azt javasolja a kormánynak, hogy a gyermeket nevelő szülőknek 2022 elején adják vissza azt a személyi jövedelemadót, amelyet 2021-ben befizettek a költségvetésbe.

„Azt javaslom, hogy ezt ne szétosszuk, ne ide vagy oda tegyük, hanem egész egyszerűen adjuk vissza azoknak, akik megdolgoztak érte, akik ezt megkeresték, és utána befizették a költségvetésbe” – mondta.

Hangsúlyozta: a leggazdagabbaknak erre nincs szükségük, tehát az átlagjövedelemnél kellene húzni egy határt, és az ez alatt befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek visszaadni, hogy újra feltölthessék tartalékaikat. A kormányfő számításai szerint ez 550–580 milliárd forintot jelent.

Azt is hangoztatta: kétszázezer forintos minimálbérnek „kell lennie a horizonton”. Azonban figyelmeztetett – ha „rázúdítjuk” egy lépésben a 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek, és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható.

Ezért, ha magasabb minimálbért akarunk – 200 ezer forintot egy vagy két lépésben – akkor ehhez a kis- és középvállalkozásoknak segítséget kell adni az őket terhelő adók érzékelhető csökkentésével – mondta.

Azt javasolta Parragh Lászlónak, az iparkamara elnökének, hogy „előre gondolkodva, egy vagy két vagy három évre akár”, kössenek átfogó megállapodást a minimálbér mértékéről, és a horizontot ne engedjék lejjebb, mint 200 ezer forint.

Kijelentette azt is: a 13. havi nyugdíj visszavezetésének folyamatát is végig kell vinni, a következő évben oda kell adni a 13. havi nyugdíj második heti részletét is.

Orbán Viktor beszédében a gazdaság újraindításával kapcsolatban három axiómát sorolt fel. Szerinte az első ilyen, hogy nem kormányzati, politikai természetű kihívással állnak szemben, hanem egy egész társadalmat átfogó, totális gazdasági és társadalmi kihívással, így az erre adott válasz sem lehet csak politikai természetű.

Ez azt jelenti, hogy nagyon széles összefogásra van szükség a gazdaság minden szereplőjével – tette hozzá.

Második axiómaként azt nevezte meg, hogy gazdaságpolitikát pártalapon nem lehet csinálni. Ez nem pártkérdés, amikor egy gazdaságot kell újraindítani, akkor mindenkire szükség van – fogalmazott.

A harmadik axióma a kormányfő közlése szerint, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Ha „választási költségvetést csinálunk”, akkor nem lesz újraindítás, ezért újraindítási költségvetést kell csinálni, ennek a szellemében „nyújtottuk be a 2022-es költségvetést” – mondta.

Bejelentette, lezárul a gazdaságvédelem szakasza, a gazdaság újraindításának szakasza jön, és két új operatív törzs jön létre: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.

A költségvetési hiányról szólva kifejtette: 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének elérni. A kormányfő a 3 százalékos hiányt jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis szerinte akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet „aligha bírnánk ki”.

Kiemelte: Matolcsy György jegybankelnök szerint el kell kerülni a „poszt-covid szindrómát” a gazdaságban is. Ehhez fontos eszköz a teljes foglalkoztatás, amely a járvány utáni bizonytalanság ellen hat, továbbá a hitelmoratórium – fűzte hozzá.

Úgy vélte, a hitelmoratóriumból nem lehet „kiugrani”, hanem csak értelmes menetrend szerint lehet kijönni belőle, ezért meghosszabbították szeptemberig, hogy legyen idő megállapodni, milyen változások legyenek. Érthető, hogy a pénzügyekkel foglalkozók és a bankok mielőbb vissza akarnak térni a korábbi hiteltörlesztési rendhez, de óvatos kivezetési forgatókönyv kell, és ez még tárgyalások kérdése – mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: az is fontos kérdés, hogy miként térünk vissza a költségvetési egyensúlyhoz, hogyan lehet átfordulni valamikor szufficites költségvetésbe.

Arra is kitért: ellensúlyozni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára azt, hogy megszűnik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési hitelprogramja (Nhp), továbbá azt is, ha a jegybank elkezdi emelni az alapkamatot. Közölte, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak, ezeknek a forrásoknak olcsóknak, támogatottaknak, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük.

Hozzátette: a Kavosz Széchenyi-kártya rendszere messze a legsikeresebb és legrugalmasabb rendszer, ezen keresztül a kieső Nhp-t pótolni lehet.

Jelezte, együttműködést szeretne kötni ez ügyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és jelentős költségvetési forrásokat ajánlana fel a kamarának, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak a korábbinál olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető.

A munkahelyek megvédése érdekében a kormányfő szerint ki kell állni a globális vállalati adóval szemben. Azt mondta: nemcsak szuverenitásprobléma van a globális vállalati adóval, hanem gazdaságpolitikai aggályok is felmerülnek.

Az alacsony magyar vállalati adókulcs azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el – fogalmazott. Ezért olyan védelmi vonalakkal kell rendelkezni, amelyek még a globális vállalati adó bevezetése esetén is megőrzik Magyarország munkahelyvédelmi képességét – tette hozzá.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: az „az egymillió dolláros kérdés”, hogy milyen lesz a világgazdasági, az európai és a magyar gazdasági rendszer a válság után. Úgy vélte: erre ebben a pillanatban kimerítő és teljes választ a világon senki sem tud adni, ugyanakkor az biztos, hogy a gazdaság változni fog a válság után, és Magyarországnak ehhez okosan és jól kell alkalmazkodnia.

Úgy vélte: az európai és a világgazdaságban is a biztonságra törekvés lesz jellemző.

„Tehát egy biztonságosabb gazdaságot akarunk mindannyian majd, biztonságosabb életet és biztonságosabb gazdaságot, mint amilyen a válság előtt volt, olyan biztonságosat, amit nem rengethet meg egy olyan típusú válság, mint amit átéltünk az elmúlt 16 hónapban” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette, a biztonságra törekvés azt jelenti, hogy Magyarország egy járvány elleni védekezésben nem függhet másoktól, az önvédelem képességét meg kell teremteni, önellátónak kell lenni védőeszközökből, gyógyszerből és vakcinából akkor is, ha éppen nincs járvány, ehhez a kapacitásnak és a termelésnek meg kell lennie.

Fontos, hogy a következő járvány ellen gyorsan ki tudjuk majd fejleszteni a vakcinát, gyorsabb reagálóképességet kell kiépíteni – jelentette ki.

A biztonságos gazdaság szerinte a külkapcsolatokra is igaz: nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keleti irány is fontos, ez gazdaságpolitikai tény.

A világgazdaság súlypontja folyamatosan keletre helyeződik, ehhez nekünk alkalmazkodni kell. A japán, a dél-koreai, a kínai, az indonéz, a vietnami piacokon kell boldogulni, mert ott lesz a pénz – hangsúlyozta.

A kormányfő Budapesten turisztikai üzleti modellváltást sürgetett. Elmondta, a nagy turisztikai vonzerőt jelentő fővárosok, Párizs, vagy Róma üzleti modelljét megnézve látható, hogy bár ott a külföldiek száma magasabb, de egészségesebb arány van a külföldi és a belföldi turisták között.

Budapest turizmusa 90 százalékban külföldiekre, 10 százalékban a magyarokra épül, ami nem lesz versenyképes – hangsúlyozta. Szerinte Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Reméli, hogy a budapesti kamara, vagy az ezzel foglalkozó szakmai szervezetek megkeresik a kormányt javaslataikkal.

Arról is beszélt: a biztonságos gazdasághoz teljes foglalkoztatás kell. Hozzátette: „nem akarunk visszamenni a szocializmusba”, így a biztonságos munkahely nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanott dolgozik egész életében, ahova először beállt. Azt garantálják, hogy több munkahely lesz Magyarországon, mint amennyi ember dolgozni akar, és valahol mindenki kap munkát – mondta.

Orbán Viktor közölte: a következő hétéves uniós költségvetés egyik legfontosabb célja a legrosszabb helyzetben lévő régiók felzárkóztatása, mert nem engedhető meg, hogy míg Budapest az európai átlag fejlettségi szint 110–130 százalékán áll, közben Magyarország négy régiója ott van az EU húsz legrosszabb helyzetű régiója között.

Ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni, nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják „megavárosokká” átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat – mondta.

Hasonlóan fontosnak nevezte, hogy minél hamarabb megszülessen a megállapodás az agrárkamara és a kormány között arról, hogy a következő hét évben a mezőgazdasági célú beruházások és támogatások mellé három vagy négyszer annyi támogatást adjanak, mint korábban.

Beszédét azzal zárta: a gazdasági élettel való állandó kapcsolat fenntartása létszükséglet a következő hónapokban, ezért arra kéri a kamarát, folyamatosan dolgozzanak együtt a gazdaság újraindításán és tartsanak egy hasonló konferenciát a harmadik negyedév közepén-végén.