Online pénztárgép használata: 6 kérdés, 6 válasz

Megosztás Tetszik

Kiváltható-e online pénztárgép használata azzal, ha a kötelezett minden esetben számlát bocsát ki, milyen bejelentési kötelezettségei vannak az ilyen adózónak? Olvasónk további kérdéseket is feltett az online kasszákkal kapcsolatban. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdések és válaszok a következők voltak:

1. Ha valaki online pénztárgép használatára kötelezett, rendelkeznie kell online pénztárgéppel abban az esetben is, ha minden értékesítéséről számlát bocsát ki, vagy ez mentesítési oknak minősül?

Válasz: Ha minden értékesítésről úgy tud számlát kibocsátani, hogy ezzel az egyéb szabályoknak, például a fogyasztóvédelemnek, tájékoztatásnak is megfelel, akkor nem kell rendelkeznie pénztárgéppel.

2. Be kell-e jelenteni a NAV felé, ha valaki számlát akar kibocsátani online pénztárgépes nyugta helyett? Ha igen, akkor milyen nyomtatványon, és milyen határidővel?

Válasz: Igen, a PTGSZLAB adatlapon jelentendő be az állami adóhatóságnak elektronikus úton, a tevékenyég megkezdését követő 5 napon belül.

3. A 2. pontban említett számlákról kell-e adatokat szolgáltatni a vállalkozónak a NAV felé? Ha igen, akkor milyen nyomtatványon, milyen gyakorisággal, milyen határidővel kell ezt megtennie?

Válasz: Az adatokat a PTGSZLAH adatlapon havonta kell jelenteni, a tárgyhónapot követő 15. napig.

4. Akkor is kell adatot szolgáltatni a számlákról a NAV felé, ha ezeknek a számláknak a pénzügyi rendezése átutalással történik, és nem készpénzzel?

Válasz: Nem, adatokat csak akkor kell jelenteni, amikor ennek feltételei egyébként az áfatörvény alapján fennállnak, azaz az áfatörvény 166. § (2) bekezdésébe miatt – nyugta helyett – bocsátanak ki számlát.

5. Ha egy cég (vagy egyéni vállalkozó) tevékenységi körében szerepel online pénztárgép használatára kötelezett tevékenység is, de abból nem származik bevétele az adóévben (nem végzi ténylegesen a tevékenységet), akkor kell-e rendelkeznie online pénztárgéppel?

Válasz: Nem, de ezt csak utólag lehet tudni; mondhatni, hogy ez 22-es csapdája helyzet: ha eleve komolyan akar ilyen tevékenységet, akkor megteremti a feltételét; ha meg nem, akkor miért jelenti be? A revizorok tipikus módszere, hogy pont olyan terméket vagy szolgáltatást kérnek, ami pénztárgépköteles, és szerepel a tevékenységi körben. Ilyenkor el kell magyarázni, hogy a
tevékenység bejelentése nem volt valós.

6. Van-e lehetősége a vevőnek arra, hogy számla helyett nyugtát kérjen a fenti paraméterekkel rendelkező cégtől? Ha igen, akkor a cégnek vásárolnia kell először online pénztárgépet, és csak utána szolgálhatja ki a vevőt, vagy nem vesz pénztárgépet, és nem szolgálja ki a vevőt?

Válasz: A vevő egyetlen okkal hivatkozhat a nyugtára, mégpedig, hogy nem hajlandó megadni a személyi adatait a számlához, ami ahhoz szükséges – egyébként a revizorok egy része is e szerint járhat el. Ha nincs megfelelő tájékoztatás arról az üzletben – nem felel meg a fogyasztóvédelemnek –, hogy csak a személyi adatainak a megadása mellett szolgálják ki, akkor a hátrányos megkülönböztetés tilalma, vagy a személyes adatai védelme miatt kezdeményezhetnek eljárást. Így vagy van biztonságból a pénztárgép beszerzését, vagy a fogyasztó előzetes tájékoztatását kell megoldani, ami viszont bizonyos esetekben a forgalmat veti vissza. Az általában nem korrekt eljárás, hogy utólag közlik a vevővel, hogy nem szolgálják ki, ha nem adja meg a személyes adatait (ezt a revizorok sem méltányolják).