Önkéntes nyugdíjpénztárból venne fel pénzt? Sokba kerülhet!

Megosztás Tetszik

Akinek már évek óta gyűlik a pénze önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, akár több millió forinthoz is hozzájuthat, ha például a bedőlt hitelét kényszerül visszafizetni, vagy akár egy jó kis családi nyaralásra is rászánhatja magát, ha nem bánja, hogy majd kevesebb lesz a nyugdíj-kiegészítésre szolgáló megtakarítása. Ám, aki ilyesmiben töri a fejét, azzal is számolnia kell, hogy a pénztár csak meghatározott idő elteltével fizet, és a felvett összeg után adott esetben szja és eho-fizetési kötelezettsége is lehet.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szerint a pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez (a hozamokat is beleértve) 10 év várakozási idő letelte után, vagy nyugdíjszolgáltatás formájában a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá. Nyugdíjkorhatár előtt a pénztárból kilépni is csak a várakozási idő letelte után lehet, vagy csak, ha a pénztártag más pénztárba lép át, illetve ha a pénztár megszűnik. Ez azt jelenti, hogy csak azok esetében jöhet szóba pénzfelvétel, akiknek a nyugdíjpénztári tagsága 2004. előtt kezdődött (az átlépés nem szakítja meg a várakozási időt), vagy már elérték a nyugdíjkorhatárt.

A pénzfelvétel adózási következményei a két előbbi csoportba-tartozástól és – a szja törvény módosulásai miatt – a kötelező várakozási idő letelte után eltelt évek számától függően is különbözőek, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, amely nem adóköteles jövedelem.

Aki még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, illetve nem rokkant nyugdíjas, a várakozási idő letelte után az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeget a pénztárból való kilépéssel, vagy a tagságának megtartása mellett részben vagy egészben – legfeljebb háromévente egy alkalommal – veheti fel.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen esetben adó- és ehomentes a nyugdíjpénztári megtakarítás felvétele!